Az orosz elnök nem részletezte, milyen következményekkel járhat az ukrajnai akció. Azt mondta, hogy „amennyiben a jelenlegi kijevi rezsim a hadsereget kezdte bevetni Ukrajnán belül a lakosság ellen, akkor ez egy nagyon komoly bűncselekmény saját népe ellen”. Hozzátette, hogy még Viktor Janukovics – Moszkva álláspontja szerint –, Ukrajna törvényes elnöke sem határozta el magát arra, hogy bevonja a hadsereget a kijevi tüntetések szétkergetésébe, bár erre neki volt felhatalmazása.
Vlagyimir Putyin szerint a jelenlegi kijevi hatalomnak nincs ilyen felhatalmazása, lépéseinek törvényessége pedig korlátozott. „Ez egy junta, egy bizonyos klikk” – mondta. Szerinte az Oroszországgal szomszédos Kelet-Ukrajnában folyó terrorellenes akció nem a konfliktus kiélezett szakasza, hanem „büntető művelet”.
Az orosz elnök a függetlennek nevezett regionális és helyi sajtó képviselőivel szervezett szentpétervári találkozón közölte, hogy amennyiben a Krím nem vált volna az Oroszországi Föderáció részévé, a helyzet a félszigeten sokkal rosszabban alakult volna, mint Délkelet-Ukrajnában. „Ha nincs Oroszország valódi támogatása a Krímben élő embereknek, akkor ott nem lehetett volna megvalósítani az állampolgárok akaratnyilvánításának civilizált folyamatát” – fogalmazott az orosz államfő. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy Moszkva mindent helyesen és idejében tett meg.
Putyin az orosz fegyveresek biztosításával március 16-án megtartott krími népszavazásra utalt, amelyen a résztvevők csaknem 100 százaléka igent mondott a félsziget Oroszországhoz való csatlakozására. A szimferopoli parlamentben egyoldalúan kikiáltott Krími Köztársaságot és a félszigeten lévő különleges státuszú Szevasztopol várost március 21-én új jogi alanyként csatolták Oroszországhoz.
Az orosz államfő nehezményezte, hogy a múlt csütörtöki genfi megállapodásban meghatározott feltételek nem teljesülnek: sem a Jobboldali Szektort, sem a többi ukrán radikális szervezet nem fegyverezték le, és a különböző csoportosulások nem hagyják el az általuk elfoglalt épületeket.
Eközben az orosz külügyminiszter is élesen bírálta a kijevi hatalmat a kelet-ukrajnai terrorellenes műveletek miatt. Szergej Lavrov libanoni kollégájával folytatott moszkvai tárgyalása után kijelentette, hogy mindez annak a „felelőtlen politikának az eredménye, amely a szélsőségesen nacionalista, (...) nagyrészt neonáci csoportosulásokra támaszkodik, amelyeket a február 21-én Kijevben (Viktor Janukovics és az ukrán ellenzék között) létrejött megállapodás értelmében le kellett volna fegyverezni”.
Lavrov szerint a kijevi hatalom nyugati támogatása azt jelzi, hogy nem akarnak Ukrajnában nemzeti egységkormányt létrehozni.
Oroszország az ukrán válság közös nemzetközi megoldása mellett áll ki – közölte Szergej Lavrov külügyminiszter egy moszkvai rendezvényen csütörtökön. Az orosz diplomácia vezetője azt hangsúlyozta, Moszkva a múlt csütörtökön Genfben Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői között létrejött négyoldalú megállapodások mielőbbi végrehajtására számít, és konkrét lépéseket vár a helyzet rendezése érdekében.
Lavrov elmondta, hogy Putyin újabb javaslatára az ukrán válságban érintett valamennyi fél bevonásával „komoly egyeztetések” kezdődhetnek. A miniszter reményét fejezte ki, hogy ezek a nemzetközi konzultációk a lehető leghamarabb létrejönnek.
Az orosz diplomácia vezetője ugyanakkor bírálta a nyugati államokat – elsősorban is az Egyesült Államokat –, amelyek szerinte a hidegháború győzteseiként próbálnak viselkedni, úgy tesznek, mintha nem kellene Oroszországgal számolni az európai ügyekben, ráadásul lépéseikkel megsértik Oroszország érdekeit. Lavrov a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tartott Globális egyetemi fórumon azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy Ukrajnában újabb „színes forradalmat”, alkotmányellenes hatalomváltást kíséreltek meg végrehajtani.
A miniszter hozzátette, hogy „kevés komoly szakértő kételkedik abban, hogy nem elsősorban Ukrajna sorsáról van szó, hanem arról, hogy Ukrajnát csupán »zálogként« használták, és továbbra is ily módon igyekeznek használni a geopolitikai játékban”.
A Rosszijszkaja Gazeta című napilap Lavrov újabb kijelentéseivel kapcsolatosan megjegyezte, az ukrán válság minden egyes napjával egyre élesebbé válnak ezek a megnyilvánulások az Egyesült Államoknak és az EU-nak az ukrajnai hatalomváltásban betöltött szerepével kapcsolatosan.
Az orosz kormánylap idézte Lavrovnak azt a megállapítását is, hogy folyton falakba ütköztek Moszkva kezdeményezései a valódi partneri kapcsolatok építésére, illetve az euroatlanti térség biztonságának oszthatatlanságára vonatkozó elv megerősítésére vonatkozóan. A tárcavezető szerint ennek következtében „elmulasztották az egyedi lehetőséget arra, hogy valóban megakadályozzák Európa szétesését”.
Korábban a grúziaihoz hasonló bevonulással fenyegette Ukrajnát az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov úgy fogalmazott, Moszkva katonai beavatkozásba kezd, ha közvetlen támadás éri az oroszok érdekeit.
