A római Casal del Marmo börtön ötven lakója gitárszóval és énekkel kísérte az intézet kápolnájában bemutatott misét, amelyet az egyházfő Agostino Vallini bíborossal, a pápa római helytartójával és a börtön lelkészével koncelebrált. A 14-21 éves őrizetesek többsége külföldi, észak-afrikai és roma származású. Lopásért, rablásért, gyilkosságért és nemi erőszakért ítélték el őket. Katolikusok, ortodoxok és muzulmánok is vannak közöttük.
Rövid homíliájában az egyházfő arról beszélt, hogy a lábmosás szertartásával Jézus „példát mutatott tanítványainak”. „Az, aki másoknál magasabban van, mások szolgálatába kell, hogy álljon. Segítenünk kell egymásnak!” – mondta a pápa. Hozzátette: „papként, Róma püspökeként nekem kötelességem mások szolgálata, segítése, és szívből teszem, szeretem tenni”.
Ahogyan Jézus tette tanítványaival, Ferenc pápa 12 különböző nemzetiségű és vallású fiatal elítéltnek megmosta a lábát, közöttük két lánynak is. Egyikük katolikus olasz, a másik Rómában született roma származású lány volt és muzulmán. „Ez Jézus kezének érintése” – mondta a földön térdeplő pápa a fiataloknak, mielőtt kézbe vette, megmosta, megszárította és megcsókolta a lábukat.
A mise után a börtön tornatermében tartott találkozón a pápa elbeszélgetett a fiatalokkal, akik egy általuk készített fakeresztet és egy térdeplőt ajándékoztak neki.
„Örülök, hogy itt lehetek veletek. Menjetek előre, és ne hagyjátok elvenni magatoktól a reményt. Ti segítetek nekem, hogy alázatos maradjak” – mondta a pápa a fiataloknak. „Köszönjük, hogy eljöttél hozzánk!” – válaszolták a fiatalok. A találkozót a Vatikáni Rádió egyenesben sugározta.
A pápa gesztusa az olasz sajtót XXIII. János pápára emlékeztette, aki 1958-ban megválasztása után két hónappal a római Regina Coeli börtönbe látogatott. II. János Pál és XVI. Benedek a lábmosás szertartását a lateráni Szent János-bazilikában tartotta, ahol paptársaiknak mosták meg a lábát. Ez volt az első alkalom, hogy a római pápa nőnek mosta meg a lábát.
Ferenc pápa még Buenos Aires érsekeként nagycsütörtökön börtönben, kórházakban, menhelyeken mosta meg férfiak és nők lábát.
Ferenc pápa pénteken Mario Aurelio Poli püspököt nevezte ki Buenos Aires érsekévé, Argentína legmagasabb egyházi méltóságává – jelentették be a Vatikánban. A tisztség március 13-án ürült meg, amikor Jorge Mario Bergoglio korábbi Buenos Aires-i érseket pápává választották.
A 66 éves Mario Aurelio Poli 2008-tól a La Pampa tartománybeli Santa Rosa püspöke volt, előzőleg 2002 és 2008 között segédpüspökként szolgált Jorge Mario Bergoglio bíboros mellett az argentin fővárosban.
Mielőtt 1978-ban pappá szentelték volna, az állami Buenos Aires-i Egyetem (UBA) társadalomtudományi karán szerzett diplomát szociális dolgozó képesítéssel. Az argentínai katolikus egyetemen szerzett teológusi doktorátust.
Poli maga is közreműködött abban, hogy az egyház megpróbálja megakadályozni Argentínában az egyneműek közötti házasság törvényesítését. Levelet írt ugyanis a képviselőknek, amelyben kérte: szavazzanak a törvény ellen.
Poli nemrég kemény hangú levelet írt plébániája egyik papjának, Jorge Luis Hidalgónak, aki Jorge Videla egykori diktátort köszöntötte születésnapján a Facebook közösségi portálon. Videlát az emberi jogvédők azzal vádolják, hogy az 1970-es évekbeli „piszkos háborúban” (a diktatúra idején elkövetett gyilkosságok és emberrablások időszakában) legalább 30 ezer ember haláláért volt felelős.
