Habár a balkáni útvonalat már lezárták, ez nem akadályozza meg a migránsokat abban, hogy Macedónián vagy Bulgárián keresztül Szerbiába lépjenek. Így naponta akár háromszáz migráns is érkezik Belgrádba, akik egyenesen a magyar határra, Horgosra mennek tovább – írja a Deutsche Welle.
A lapnak nyilatkozó humanitárius szervezetek képviselői elmondták: az elmúlt hetekben „stabilan nőtt” a Belgrádba érkezők száma, akik a buszpályaudvar melletti parkban gyűlnek össze, hogy informálódjanak a Magyarországra való továbbutazásról, vagy hogy kapcsolatba lépjenek az embercsempészekkel.
A Deutsche Welle is felkereste a horgos-röszkei határállomásnál található tranzitzóna előtti részt, ahol jelenleg 300-an táboroznak. A lap szerint a tábor napról napra növekszik, és az itt élő migránsok már csak Kis Idomeninek hívják ezt a területet, mert a mostoha körülmények éppen arra a görög falura emlékeztetik őket, ahonnan ide jöttek és amit nemrég számoltak fel a görög hatóságok.
A magyar rendőrök ugyanakkor csak 15 embert engednek be naponta a tranzitzóna kapuján, ami nem elegendő ahhoz, hogy az itt táborozók száma csökkenjen. A beengedettek azokból a családokból kerülnek ki, ahol kisgyerek is van. A lap megszólaltatott egy 17 éves fiatalt, aki jelezte, hogy ha őt nem engedik be Magyarországra az elkövetkező napokban, akkor ismét embercsempészekhez fog fordulni. Az ő családja egyébként már 35 ezer eurót költött embercsempészekre többek között azért, mert őt és a bátyját elkapták a macedón határőrök, mikor Szerbiába akartak átlépni. Miután visszaszállították őket Görögországba, ismét útnak indultak, immáron embercsempészekkel.
Így érkeztek meg Horgosra, ahol ismét találkozott a család. A fiatalember jelezte: amennyiben a magyar rendőrség visszafordítja őket, Románián keresztül fognak újra próbálkozni.
Portálunk a magyar határon tapasztalható állapotokkal kapcsolatban felkereste Bali Lórántot, a Pannon Egyetem Georgikon Karának Balkán-szakértőjét, aki elmondta: ez a helyzet azért alakulhatott ki, mert a török hatóságok nem akarják megállítani a migránsokat, akik továbbra is el tudnak jutni Görögországba. Ha végigtekintjük a balkáni útvonalat, akkor azt láthatjuk, hogy a macedón határzár nem működik jól, hiszen nemcsak hogy nem teljes, de a megépített részen is át tudnak mászni. A menekültek másik része pedig megkerüli Macedóniát és Bulgárián keresztül jut Szerbiába, majd a határtól Belgrád felé veszik az irányt, ahonnan Horgosra jönnek.
Bali Lóránt szerint ráadásul Szerbia az uniós csatlakozás reményében olyan menekültpolitikát folytat, ami Németországnak tetszik, ők pedig továbbra is befogadáspártiak. Ennek fényében Szerbiának nem áll érdekében, hogy megakadályozza a migránsok áthaladását az országon, inkább a magyar határszakaszra terelik a migránsokat.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a migrációs áradat csak nőhet a jövőben, ugyanis az időjárási viszonyok ezt most kifejezetten segítik: a szabadban is lehet éjszakázni, de még a tengeren való átjutás is könnyebb lesz. „Ez azt eredményezi, hogy egyre nagyobb tömegek indulnak majd útnak” – hangsúlyozta Bali.
Ami a horgosi tranzitzónánál uralkodó viszonyokat illeti, a szakember szerint ha nem lesz változás, akkor akár ötezer főig is felduzzadhat a menekültek létszáma. Ez elsősorban a magyar hatóságoktól függ, azonban még ha növelnék is a regisztrációs kapuk számát, azoknál sem lehetne kezelni a napi több százas vagy akár ezres létszámot – ellenben rendvédelmi feszültségek alakulhatnak ki a határon.
Kérdésünkre, hogy várhatók-e az elkövetkező hónapokban összecsapások a magyar hatóságokkal, Bali Lóránt jelezte: ennek a lehetősége fennáll. „A feszültség nagy valószínűséggel tovább fog nőni, így fel kell készülni arra, hogy a magyar határvédelmi szerveknek nagyobb létszámmal kell közbeavatkozniuk a magyar határon, hogy azt meg tudják védeni” – hangsúlyozta Bali Lóránt, aki szerint már egy hónapon belül is sor kerülhet ilyen konfliktusokra a horgosi tranzitzónánál.
