Macedónia

Ukrán forgatókönyv: Amerika és Oroszország is a befolyásért harcol

Kovács Mária, 2016. január 15., péntek 18:37, frissítve: péntek 18:38
Beértek az Egyesült Államok és az Európai Unió erőfeszítései, és visszalépett a Macedóniát 2006 óta kormányzó Nikola Gruevszki miniszterelnök, a konzervatív VMRO–DPMNE párt elnöke. Az elkövetkező száz napban átmeneti kormány irányítja az országot, amelyben részt vesz a törvényhozást a 2014-es választások óta bojkottáló baloldali ellenzék. Nem sok mindenre lesz ideje, jogosultsága, valószínű, hogy a hatékony határellenőrzésre sem, aminek negatív következményeit elsősorban az EU szenvedi majd el.

Gruevszki lemondását hosszú belpolitikai válság előzte meg. Az ellenzéki Szociáldemokraták (SDSM), Zoran Zaev pártelnökkel az élen 2014-ben választási csalással vádolták a VMRO-DPMNE-t, s tiltakozásul nem vettek részt a parlament munkájában. A tavalyi év elején a helyzetet tovább élezte a Zaev által elindított lehallgatási botrány. Korrupcióval gyanúsították meg a Gruevszki-kormányt, továbbá azzal, hogy 20 ezer ember – politikusok, újságírók – telefonbeszélgetéseit hallgattatta le. A kormány ezt visszautasította, és Zaevet felforgatással és kémkedéssel vádolta. Állítása szerint külföldi (elsősorban amerikai) titkosszolgálatok segítségét vette igénybe a szenzációs leleplezésekhez. Elemzők szerint a módszerek a szerb titkosszolgálat által alkalmazottakra (UDBA) is emlékeztetnek. E mellett szól, hogy annak tevékenysége a rendszerváltás óta mit sem változott, még mindig egyfajta „állam az államban”, és a jugoszláv utódállamokban kiterjedt hálózattal rendelkezik.

Vétójog az ellenzéknek

A megoldásról a kormánnyal és az ellenzékkel tavaly júniusban Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikáért felelős osztrák biztosa egyeztetett. Az általa tető alá hozott megállapodás alapján szeptember 1-jével az ellenzéki képviselők visszatértek a parlamenti padsorokba, külön államügyészt neveztek ki a lehallgatások kivizsgálására, s az ellenzék soraiból az ügyvezető kormányba delegálandó minisztereket vétójoggal ruházták fel. Az utóbbi ellentétben áll a macedón alkotmánnyal, de az átmeneti kabinet szerény jogosítványaira való tekintettel nincs nagy jelentősége. Hahn ennek ellenére büszkén jelentette ki, hogy ez az egyezség erősíti a jogállamiságot Macedóniában, s kedvezően hat az ország euroatlanti integrációs kilátásaira.

Nyomásgyakorlás

Az utóbbi érdekében Amerika is nyomást gyakorol az EU-ra, mert több szomszédos országhoz hasonlóan Macedóniát is ki akarja vonni az orosz befolyás alól. Ez a terület a történelem során nem először kerül a nagyhatalmi geopolitikai játszmák középpontjába. Oroszország számára azért lett hirtelen fontos, mert lehetetlenné vált a Déli Áramlat gázvezeték Bulgárián keresztül történő megépítése. A Nyugat viszont éppen ezért veszélyesnek találja Gruevszkinek a Vucic szerb miniszterelnöknél kevésbé rugalmas oroszbarát politikáját. A macedóniai kezd egyre inkább hasonlítani az ukrajnai forgatókönyvre. Elképzelhető, hogy áprilisig nem sikerül a VMRO-DPMNE-t kiütni a nyeregből. Ha viszont ismét hatalomra kerül, állandósulhat a belső viszály és gyengülhet a határőrizet. Az EU-nak ez egyáltalán nem érdeke. Brüsszel tehát saját maga alatt is vágja a fát, amikor Gruevszki megbuktatásáról egyezkedik.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 16.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások - 4 db

A hozzászólások mutatása