– A mai alkalom azért is emlékezetes, mert a Sinka-életmű jelentőségéhez képest érzékelhetően nagyon kevéssé van jelen mind a magyar szellemi életben, mind az irodalmi köztudatban. Ez egy nagy mulasztás, hiszen azt hiszem, a magyar nemzeti önismeretnek egy pótolhatatlan értéke ez az életmű – hangsúlyozta a hétfői Sinka István-emlékesten Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, az MMA rendes tagja. Hozzátette: a Kossuth-díjas író-költő munkásságát úgy kellene ismernünk, ahogyan a XIX–XX. századi nagy költőinkét, s mindenképpen emelné a magyar költészet rangját, ha a Sinka-életmű méltó helyen szerepelne az oktatásban.
Az író-költő pályájáról, irodalmi értelmezéseiről Erős Kinga Andrea, a Magyar Írószövetség elnöke beszélgetett Mezey Katalinnal, Ágh István költővel, aki a nemzet művésze és az MMA rendes tagja, illetve Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténésszel. A nagyszalontai születésű alkotó munkáiban az ősiség és a modernitás egyaránt jelen volt. Sőt, ahogy a beszélgetés során elhangzott, egyfajta ország-, nép- és családismeret, amit Sinka a költészetével át tudott adni. Előszeretettel beszélt továbbá a pusztai életről és sorsokról, így minden ízében közösségi e életmű.
– Sinka István nemcsak magyar irodalmi, hanem világirodalmi jelenség. Nagyon fontos az a magyar irodalomtörténészek számára, hogy ne csupán a magyar irodalmon belül vagy a közép-európai irodalmon belül keressék egy-egy alkotó kapcsolódási pontjait, hanem az egyetemes kultúrában is, hiszen nagyon érdekes dolgokat találhatunk – mondta Jánosi Zoltán József.
Kiemelte azt is, hogy még arra is rá lehet mutatni, hogy az irodalomtudományi gondolkodás bizonyos szakaszokban és személyekről mennyire szűkös. Szó esett továbbá a népiség fogalmáról is, legfőképpen arról, hogy a népi vonulattal kapcsolatban a hazai irodalomtudományi gondolkodás bennrekedt az úgynevezett népiség fogalmában, mindent ehhez próbál hozzákötni.
