A Várkert Bazár új kiállítási helyszíne, az YBL6 Művészeti Tér a Déli palotában egyebek mellett időszaki kiállításoknak ad majd teret, de egyéb programok is megvalósulnak majd itt – hangsúlyozta a pénteki sajtótájékoztatón Kőrösi Gábor, a Várkapitányság Zrt. kommunikációs igazgatója, hozzátéve, hogy a következő fél évben látható kiállítás a Jáky-gyűjteményből válogatott művekre épül.
Papp Gábor, a Várkapitányság Zrt. turisztikai és rendezvényigazgatója elmondta, hogy a Nemzeti Hauszmann Programban megújult épületek és a színes programkínálat idén is több tízezer látogatót vonzott a Várkert Bazárba. Köszönhető ez annak is, hogy a budavári palotanegyed kínálatát évről évre új programhelyszínekkel, új kulturális élményekkel bővítik.
Papp Gábor emlékeztetett arra, hogy a Várkert idei, immár kilencedik kulturális évadában avatták fel a YBL6 művészeti teret, amely Ybl Miklós építész előtt tiszteleg. Emlékeztetett arra hogy Ybl tervei alapján készült a Várkert Bazár, és az ő tervei alapján kezdődött el az előző századelőn a palota újjáépítése, amit később Hauszmann Alajos fejezett be. Papp Gábor szerint a Várkert mindig is egyfajta képzőművészeti és kulturális központként működött. Strobl Alajos volt az első szobrász, aki saját műtermet nyitott itt, majd helyét jó barátja, Fadrusz János foglalta el 1893-ban. A Várkert Bazárban kapott helyet a Magyar Történeti Képcsarnok, valamint 1890 és 1918 között a női festőiskola – hangsúlyozta Papp Gábor.
Nemes Péter, a Vagyok, aki vagyok kiállítás kurátora azt mondta: a Jáky-gyűjtemény válogatott anyaga hat tematikus termen keresztül mutatja be a magyar képzőművészet történetét 1945-től az 1990-es évekig. A tárlat három alappilléren nyugszik, gerincét az Európai Iskola hagyományai, az úgynevezett Iparterv-generáció meghatározó alkotóinak életműve, valamint az 1980-as és az 1990-es évek Új szenzibilitása adja.
A magyar műgyűjtés hagyománya csaknem 150 éves múltra tekint vissza, a kiegyezést követően kezdetben az arisztokrácia, majd később a nagypolgárság befektetési céllal vásárolt.
A műgyűjtés a rendszerváltás után, az 1990-es években kapott új lendületet – magyarázta a kurátor.
Jáky Balázs a 2000-es évek végén kezdett műalkotásokat gyűjteni. Dédapja Nikelszky Géza iparművész, festő volt, aki a több mint fél évszázadon át a Zsolnay-porcelángyár egyik tervezőjeként dolgozott. Jáky Balázs gyerekkora óta találkozott olyan grafikákkal és tervekkel, amelyek esztétikai ízlését és érdeklődését nagy mértében befolyásolták. A ma már többszáz alkotást magába foglaló kollekciójából több mint száz művet mutatnak be a Vagyok, aki vagyok kiállításon – tette hozzá a kurátor, kiemelve, hogy egy műgyűjtő leginkább az alkotásain keresztül tudja megmutatni önmagát.
A kiállításhoz múzeumpedagógia foglalkozások és tárlatvezetések is kapcsolódnak. A tárlat koncepciója kronológiai sorrendet követ, különféle festőket, festői korszakokat helyeztek egymás mellé, amelyek reflektálnak egymásra – mondta Nemes Péter.
A legelső és legutolsó teremben olyan művészek kaptak helyet, akik Jáky Balázs számára kiemelkedő jelentőséggel bírnak és hosszú időn keresztül a magyar művészettörténeti kánonnak nem voltak részei, köztük Barcsay Jenő, Korniss Dezső, Tóth Menyhért és Veszelszky Géza. A kiállítás záródarabjaként Türk Péter kérdőjeles sorozatának egyik festményét állítják ki – magyarázta Nemes Péter.
A június 28-ig nyitva tartó tárlaton többek között Vajda Lajos, Anna Margit, Korniss Dezső, Kondor Béla, Ország Lili, Keserü Ilona, Bak Imre, Lakner László, Csernus Tibor, Mengyán András és Molnár Vera munkáival találkozhatnak az érdeklődők.
Borítókép: Keserü Ilona Világos kép című műve a Várkert Bazár kiállításán (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
