Különleges, Anjou-kori ékszert találtak Visegrádon

Az egykori visegrádi királyi palota régészeti feltárásánál a szakemberek egy hétszáz éves, aranyozott ezüstékszert találtak, amely akár Piaszt Erzsébet királyné ruháját is ékesíthette.

Forrás: Visegrád Reneszánsza Facebook2023. 12. 20. 15:00
Visegrád Reneszánsza ásatás során talált ékszer
Visegrád Reneszánsza ásatás során talált ékszer Fotó: Várkapitányság Forrás: Fotó: Várkapitányság
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Visegrád reneszánsza fejlesztési program előkészítő régészeti kutatásai során az első visegrádi királyi palota legépebben fennmaradt épülete és egy különleges Anjou-kori ékszer került elő. A királyi palota egykori Szent Györgynek szentelt palotakápolnája közelében, a Várhegy lábánál állt a most feltárt, nagyméretű Anjou-kori udvarház. Egy XIII. század végi, városi faház helyén I. Károly (Róbert) korában, egy emeletes, feltehetően toronyszerű formát mutató kőépület épült fel. Mellette, a korabeli udvarszinten egy aranyozott, ezüstből öntött ruhakapocs párt találtak a szakemberek fémkeresős eljárással.

Visegrád reneszánsza
Visegrádi reneszánsza fejlesztési program előkészítő régészeti kutatásai  Forrás: Várkapitányság

A finoman megmunkált, áttört díszű, mindössze 3,5 cm széles kapocspár valaha egy előkelő hölgy ruháját díszíthette. Ilyen kicsiny és díszes kapcsokat ugyanis a női ruhák nyakkivágásának összefogására használtak a középkorban. Divatjuk a XVI. századig fennmaradt, ám a most előkerült visegrádi darab a korai, XIV. század első feléből való példányok közé tartozik. Keltezését nemcsak a rajta látható minuszkulás (négyvonalas) betűforma és jellegzetes hatkaréjos rozetta alakja, de lelőhelyének rétegviszonyai is bizonyítják. Még az sem zárható ki, hogy tulajdonosa egykor maga Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese lehetett, ugyanis a feltárt épület feltehetően az ő házának épült.

Az 1340-es évek közepén az özvegy anyakirályné önálló visegrádi kúriáját több forrás is megemlíti. Károly halála után az épületet jelentősen kibővítették és emeletes házzá alakították. 

Később, a XIV. század második felében a ma is álló királyi palota felépítésével az özvegy anyakirályné alighanem új lakosztályt kapott a palotában, ezért a régi királynéi házat megint átalakították.

Bontására csak a XIV. század végén, Mária királyné korában került sor. Később a közelben Zsigmond király megépíttette a ferencesek kolostorát, de a régi királynéi kúria területe beépítetlen maradt, így ma már ez az egyetlen bemutatható épülete a korai Anjou-kori visegrádi királyi rezidenciának.

A régészeti feltárást a Várkapitányság megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai végezték el. 

A Visegrád reneszánsza fejlesztési program részeként a Várkapitányság munkatársai korhű formában építik újjá Visegrád történelmi épületeit. 

A rekonstrukció leglátványosabb eleme a fellegvár és a királyi palota megújítása lesz.

Borítókép: A Visegrád reneszánsza ásatás során talált ezüstékszer (Forrás: Várkapitányság)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.