A kitelepítések Rómeó és Júliája

A rendezőnő egy olyan fiatal pár történetén keresztül mutatja meg a történelem egy társadalmi szegletét, amely arról szól, hogy az erőszakkal egymás mellé telepített kétféle közösség hogyan tud viszonyulni egymáshoz.

Forrás: Hír TV2024. 01. 20. 12:30
Fazekas Eszter
Fazekas Eszter, az NFI Filmarchívumának filmfelújítási és digitalizálási menedzsere (Forrás: Youtube/Svenk/Hír TV) Forrás: Youtube/Svenk/Hír TV
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1983-ban készült dokumentumfilm azt mutatja be a két, egymás mellett lévő dél-magyarországi településen élő fiatal pár szerelmén és összeházasodásán át, hogy milyen abszurd helyzeteket képes létrehozni a politika a társadalmilag biztos alapokon nyugvó lét erőszakos megváltoztatásával. A cselekmény arra épül, hogy a székely és a sváb családok nem együtt akarják megtartani a menyegzőt, hanem ki-ki a maga falujában – a vőlegény szülei Palotabozsokon, a menyasszonyé pedig Sombereken.

Együttélés
Az Együttélés című film egy képkockája (Forrás: YouTube/Együttélés)

A Svenk mai műsorában Fazekas Eszter, az NFI Filmarchívumának filmfelújítási és digitalizálási menedzsere elemzi a kordokumentumot.
– Az Együttélés Gyarmathy Lívia 1983-ban készült csodálatos dokumentumfilmje, ami tulajdonképpen egy Rómeó és Júlia történet filmben elmesélve. Egy egymás mellett létező sváb és egy székely falu hogyan tolerálja egymást, miként viszonyulnak egymáshoz. Ezzel a filmmel a rendező arról beszél, hogy a jelenben, az emberek hétköznapi életében hogyan él benne a történelem. A Palotabozsokon és Sombereken élő székely fiú, illetve sváb lány esküvőjét dolgozza fel úgy, hogy megszólaltatja a falu lakóit és a családtagokat is. Már eleve az esküvőn is látszanak bizonyos nemzetiségi előítéletek. Az esküvői ebéd Palotabozsokon van, a vacsora pedig Sombereken. Felemelő az, hogy ezek a fiatalok össze tudtak házasodni, mert a konfliktus gyökerei a második világháború utáni időkre nyúlnak vissza, amikor a kitelepítésekkel egymás mellé kényszerítették a székelyeket és a svábokat – fejtette ki a szakember. Mint elmondta, 

kölcsönösen megindultak a hibáztatások, de nyilván ezek a svábok nem tehettek azokról a bűnökről, amiket a nyilasok elkövettek a székelyekkel szemben.

– Gyarmathy Lívia az egyik legcsodálatosabb magyar rendezőnő volt, Herskó János osztályába járt, ő indította el benne ezt a dokumentumfilmes szemléletet is – legalábbis a nagyfilm-gyártás keretein belül. Nagyon sok ilyen szemléletű rendező jött ki az ő osztályából, többek között Grunwalsky Ferenc is. A dokumentarizmus frissítette fel a magyar film játékfilmes fősodrát is – avatja be a nézőket Fazekas Eszter. 

A Nemzeti Filmintézet munkatársa szerint ez a film nagyon segít a társadalmi probléma megértésében azzal a hozzáállással is, ahogy kérdezi a résztvevőket maga Gyarmathy Lívia. 

Megkérdezi például a sváb nagybácsit, hogy mondja el, mi fáj. És az öregből csak úgy dől a történelem maga. Hogy miként élnek ezek az előítéletek a hétköznapokban velünk és hogy mennyire a történelmet látjuk viszont – akár még ma is. Akkor ez sokkal közvetlenebb volt az emberi kapcsolatokban, nem pedig az, hogy a másiknak mi a fontos. De hát ez a két fiatal ez nagyon szereti egymást

– hallhatjuk a menedzsertől a műsorban.

A Svenk legújabb adását ma 22.50-kor láthatják a Hír TV műsorán.

Borítókép: Fazekas Eszter, az NFI Filmarchívumának filmfelújítási és digitalizálási menedzsere (Forrás: YouTube/Svenk/Hír TV)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.