Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat. A cél, hogy megadott idő alatt menjenek végig a pályán, miközben minél több pontot gyűjtenek. A termekben is sorakoznak a diákok. A First Lego League (FLL) versenyen ugyanis a kilenc és tizenhat év közötti csapattagok felosztják maguk között a feladatokat. A matematikusok írják a kódokat, aki nem ért a programozáshoz, de jó a kézügyessége, az a robot építésében vesz részt. Aki pedig a kommunikáció és a kutatás iránt érdeklődik, az a verseny másik feladatát, az adott téma (jelen esetben a fenntartható város) köré épülő prezentációt készíti el.

A verseny kifejezett célja a csapatépítés is, hogy a különféle érdeklődésű diákokat összekovácsolja, miközben mindegyikük élményszerűen tapasztalhatja meg az angolul STEM-nek rövidített műszaki, informatikai, természettudományos, matematikai ismeretkört. A programozás, tesztelés és építés során a csapattagok végigjárják a termékfejlesztés lépcsőfokait. A verseny nemzetközi tapasztalatai szerint a részt vevő diákok 88 százaléka jobban teljesít az órákon, és 87 százalékuk jobban érdeklődik a továbbtanulás iránt.

Kurucz Balázs matematika-technika szakos tanár szerint a diákság szótárában ma pejoratív értelemben szerepel a tanulás, amelyet csak a könyv fölött ülve, unalmasan lehet végezni. Élménnyé téve a leírt szó azonban nem tűnik befogadhatatlannak. A budapesti Fazekas gimnáziumban történt például, hogy az FLL-szakkörben a tanár megkérdezte az egyik diáktól, mit tanult a foglalkozáson. A válasz szerint semmit, és volt nagy megdöbbenés, mikor a tanár elmondta, milyen fizikai, matematikai, robotikai és egyéb jelenségekről beszéltek a szakkörön.

– A legtöbb szülő küzd a problémával, hogy a gyerekeket beszippantják a könnyen elérhető videó­játékok, és csak arra koncentrálnak, hogy a lehető legtöbb pontot szerezzék – magyarázza Molnár József, az FLL budapesti fordulójának főszervezője. – A robotika azonban más kihívás elé állítja a gyerekeket, problémát kell megoldaniuk, ami az algoritmikus gondolkodást fejleszti. Felnőttkorban sok kompetencia kapcsolódik a problémamegoldáshoz, a tudás megfelelő feldolgozásához, a robotikában pedig folyamatosan jelentkeznek a problémák, hiszen nem biztos, hogy tapad a kerék, megfelelően fordul a robot, vagy jól emeli a karját. A cél elérése érdekében szükségük van a gyerekeknek az utánaolvasásra, a kreatív gondolkodásra. És minél korábban kezdi el ezt az ember, annál többet tud gyakorolni, mire kikerül a munkaerőpiacra.

Kopasz Anikó, a Lego Education magyarországi ügyvezetője úgy véli, hogy a magyar oktatási rendszerben a természettudományokat illetően a legnagyobb probléma, hogy míg a Távol-Keleten nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlásra és ezáltal a természettudományok megszerettetésére, addig itthon az oktatás elméletcentrikus. Ezt a problémát szeretné megoldani az új Nemzeti alaptantervbe angolszász mintára tervezett digitális kultúra tantárgy, amely segítené a diákokat a modern eszközök felépítésének és használatának játékos megismerésében. Így a feladatok során az elektronika és robotika alapjaival is találkozhatnak, amelyre könnyen épül majd az informatika újszerű oktatása is.

Az ezredfordulón a HR-szakemberek egyetértettek abban, hogy 2020-ra elengedhetetlen lesz a számítógép felhasználói szintű ismerete bármely munkakör betöltéséhez. Ezért indultak átképzések, az idősebb generációnak szóló felkészítő tanfolyamok. Ma arról szólnak a szakértők, hogy a következő húsz évben az lesz a munkaerőpiaci elvárás, hogy az új munkavállaló tudjon együtt dolgozni a számítógépekkel, illetve azok természetes evolúciójával, a robotokkal. Molnár József szerint ma vita folyik arról, hogy egyáltalán szükség lesz-e programozókra, mivel a mesterséges intelligencia fejlődése odáig juthat, hogy a kódírás automatizálttá válik. Ezért ahogy most felhasználói szintű számítógépes tudás nélkül nem lehet elhelyezkedni, úgy a jövőben az alapvető robotikai ismeretek nélkül sem lehet majd megélni.

A mostani, januári versenyről a Homoktövis Általános Iskola két csapata mehet tovább a lengyelországi fordulóba. Az iskola évek óta kiemelkedően teljesít a robotikaversenyeken, tavaly például az Amerikában megrendezett globális döntőben a megosztott második helyen végeztek.

A részt vevő gyerekek osztják a szakértők véleményét: nekik a robotika nem kifejezett tanulás, inkább kihívás, érdekes megoldandó feladat.