– Milyen a jó vezető hegedűs?
– Szerintem egy jó koncertmesternek olyan képességei vannak, mint bármilyen más vezetőnek. Olyan ember, akivel szívesen dolgoznak a többiek, felnéznek rá. Közvetít a zenészek és a karmester között. Nagy a felelősség. Koncertmesterként szólampróbákat tartok, írom a vonásokat…
– Mit ír?
– Hogy milyen irányba húzzuk a vonót, illetve a koncertmester azt is mutatja, hogy mi legyen a pontos játékmód. A próbán segítek megvalósítani a karmester ötleteit, elképzeléseit. Ha vendégkarmesterrel lépünk fel, akkor a koncertmester képviseli a zenekart.
– Mikor állt először színpadon?
– Anyukám zenetanár, és elég korán, kétéves koromban elkezdett zongorázni tanítani. Egy évvel később egy növendékkoncerten léptem fel először. Négyévesen kezdtem el hegedülni, és egy ideig párhuzamosan tanultam játszani a két hangszeren. Öt-hat évesen hegedültem először színpadon.
– Saját kompozícióit többek között a Philadelphia Orchestra és a Network for New Music zenészei adták elő. Hol tanult zeneszerzést?
– Amikor kicsi voltam, jártam zeneszerzésórákra, akkor írtam darabokat, és néhány versenysikernek köszönhetően kiváló muzsikusok játszották a műveimet. Mostanában sajnos nincs időm komponálni.
– Karmesterként is fellépett már. Akkor a saját darabját vezényelte?
– Nem. Egy időben karmesterórákra is jártam, néhány mesterkurzuson vettem részt. Nem azért, mert nagy karmester szeretnék lenni, hanem mert az is a zenei képzéshez tartozik. Amikor karmesterekkel dolgozom, segíti a közös munkát, hogy már én is állhattam azon az oldalon.
– Legalább két tucat díjat nyert 2011 és 2016 között számos nemzetközi versenyen. Szeret versenyezni?
– Hasznos, mert ha az ember megnyer egy versenyt, akkor koncertlehetőségekhez jut. Egy alkalommal azt a díjat kaptam, hogy egy Stradivari-hegedűn Prokofjev II. hegedűversenyét játszhattam el a New World Symphony of Florida zenekarral. Nagy siker volt.
– A Concerto Budapesten kívül kikkel lép fel?
– Két vonósnégyesem van, mindkettőt én alapítottam.
– Nagyon aktív.
– Lehet, hogy túl aktív! 2017-ben Szabó Judit csellista doktori záró koncertjén az egyik legnehezebb vonósnégyest, Bartók IV. vonósnégyesét játszottuk. Annyira jól sikerült, hogy úgy gondoltuk, továbbra is együtt maradunk, és megalakult a Central European String Quartet. Már két nemzetközi zeneszerzőversenyt is kiírtunk. Az egyik pályázatra 27 országból 75 zenemű érkezett be. Az összes darabot eljátszottuk, és az alapján döntöttük el, hogy kik lesznek a nyertesek. Tavaly alapítottam meg a V4 Vonósnégyest a Visegrádi Alap pályázatának köszönhetően. Minden tagunk egy-egy V4-országból jön, és a négy ország zeneszerzőitől játszunk műveket. Nagyszerű velük dolgozni.
– Magyarországot ön képviseli.
– Igen! Szlovákiában debütáltunk októberben. Magyarországon a fesztivál nyitó koncertjén, a Magyar Zene Házában léptünk fel először.
– Augusztus 25–30. között rendezik meg a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált, amelyen ősbemutatók és sokszorosan díjazott művészek várják a közönséget.
– Mindig szerettem volna egy fesztivált létrehozni. Mivel nekem is és az ügynökségemnek is nagy a kapcsolatrendszere, úgy gondoltuk, koncerteket és nemzetközi mesterkurzusokat is szervezünk. Örülök, hogy egyre nagyobb figyelmet kap a rendezvény, és egyre több művész érkezik hozzánk. Szerintem a kamarazene elég intim műfaj, ezért ennek megfelelő helyszíneket választottunk: a Festetics Palotában, a Zenetudományi Intézetben, a Régi Zeneakadémia Kamaratermében, Liszt Ferenc egykori lakásában tartjuk a koncerteket. Sok különlegesség és ritkaság lesz műsoron. Magyarországon először lép fel a világhírű spanyol–amerikai zongoraművész, Josu de Solaun. Eötvös Péter műveit, valamint a sokszoros díjnyertes Georgij Csaidze zongoraművész szóló hangversenyét is meghallgathatja a közönség. 

A zárókoncerten a V4 Vonósnégyes is fellép többek között Josu de Solaunnal. A fesztiválhoz kapcsolódóan szervezzük a mesterkurzusokat, amelyekre Magyarországról, Koreából, Amerikából, Angliából is jelentkeztek. Az Erasmus-pályázatnak köszönhetően idén bolgár, osztrák és spanyol partnerekkel megalapítottam a New Millennium Nemzetközi Akadémiát. Ösztöndíjakat is biztosítunk, hogy minél többen tudjanak részt venni a munkában. A hangszeres órákon kívül előadásokat szervezünk különböző témákban, például arról, hogyan lehet elérni, hogy hatékonyabb legyen egy próba, vagy miként menedzselje magát egy muzsikus. Mivel a zenészek folyamatosan stresszhelyzeteknek vannak kitéve, felhívjuk a figyelmet a fizikai és mentális egészség fontosságára. És arra is, hogyan kerüljék el a sérüléseket, ami nekem tavasszal nem sikerült.
– Óriási a repertoárja. Mennyit gyakorol naponta?
– Attól függ, hány koncertre kell készülnöm. Januárban Richard Strauss Hősi élet című művét adtuk elő, benne a legnagyobb koncertmesteri szólóval. Júliusban a Lengyel Zenei Fesztiválon léptem fel. Decemberben Csehországban lesz egy koncertem, amelyet nagyon várok. Bartók I. hegedűversenyét játszom, és arra sokat kell készülni. Rengeteg zene van a fejemben. Sokszor egész nap próbán ülök, utána otthon folytatom a gyakorlást. Néha reggel nagyon korán kezdek, és 14-15 órát hegedülök.
– Szeretik a szomszédok?
– Szerencsém van, igen. Hallják, amikor gyakorolok, és azt mondják, tetszik nekik.
– Most, hogy eltörte a bokáját, mi lesz a tangózással?
– Sajnos egy ideig nem tudok táncolni. Imádok tangózni, egy argentin–magyar párhoz járok-jártam tanulni. Amint lehet, a tánccal is foglalkozom majd.

Borítókép: Miranda Liu (Fotó: Kurucz Árpád)