Lapunk körkérdéséből kiderült, több intézményben a speciális ösztöndíjak mellett ingyenes kollégiumi elhelyezésre is lehet pályázni, sőt néhol a helyi önkormányzat vagy éppen az egyetem céges partnerei szállnak be az állami támogatású helytől eleső fiatalok megsegítésébe.
Az önköltséges hallgatóknak nyújtott anyagi segítség azért is fontos, mert a fizetős helyre bejutók elesnek több, jogszabály által garantált központi támogatási lehetőségtől: sem tanulmányi, sem szociális ösztöndíj nem jár nekik, sőt még kollégiumi elhelyezésre sem mindig számíthatnak.
A tandíjas diákok szempontjából a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) az egyik „legbőkezűbb” intézmény, amely tavaly több mint 26 millió forintot osztott szét a diákok között a nagy sikerű Biztos jövő ösztöndíjpályázat keretében. A kiemelkedő tanulmányi eredményű önköltséges hallgatóknak szóló program keretében a hallgatók 25, 50, illetve 100 százalékos önköltség-támogatást nyerhetnek el minden szakon, nemcsak a fővárosi, de a BGF zalaegerszegi intézetében is. Érdemes kiemelni a BGF alumni támogatását is: az intézményben végzett volt hallgatók gyermekei a gazdaság-, illetve társadalomtudományi alapképzések teljes ideje alatt 10 százalékos kedvezményben részesülhetnek.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) ötvenezer forinttal járul hozzá a legjobb felvételi eredményt elérők költségeihez; a pénz a legmagasabb pontszámot elérő fizetős diákoknak jár az informatikai karon, de a jogi és a bölcsészkar is megsegíti azokat, akiknek nem volt elég pontjuk az ingyenes helyhez. Az intézmény ráadásul különböző házi ösztöndíjakkal gondolt a nagycsaládosokra, a túlfutókra, valamint a sportban vagy művészetben kiemelkedőt alkotókra is, és adott esetben részletfizetést vagy halasztott befizetést engedélyez.
Ugyancsak számos támogatás van az ELTE-n. Ezek közül az úgynevezett „párhuzamos képzés kompenzációt” érdemes kiemelni: ebben az a hallgató részesülhet, aki egyszerre vesz részt ingyenes és fizetős képzésen. Ilyenkor a költségtérítés vagy önköltség 80 százalékától lehet megszabadulni, a kompenzáció feltétele ugyanakkor, hogy a hallgató egyik szakon se haladja meg az előírt képzési időt, és ne azért legyen önköltséges, mert a rossz tanulmányi eredménye miatt átsorolták, hanem mert eleve erre iratkozott be.
Mind a gólyáknak, mind a felsőbb éves hallgatóknak számos lehetőséget kínál a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) komplex támogatási rendszere, amelyből külön kiemelendő a Hallgatói kompenzációs program. Ennek keretében a nehéz helyzetben lévő önköltséges diákok már az első félévtől kérelmezhetnek halasztott vagy részletfizetést. A programnak teljesítményalapú ága is van, amit tanulmányi eredmény alapján a második befejezett szemesztertől lehet igényelni: attól függően, ki mennyire szorgalmas, a hallgatók tíztől ötven százalékig terjedő kedvezményt kaphatnak az önköltségből, vagyis fejenként súlyos százezrek spórolhatók meg. A BCE egyébként már tavaly sem volt szűkmarkú: a 2014/2015-es tanévben 14 millió forinttal támogatta a diákokat tanulmányi alapon.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) leendő hallgatóinak komoly segítséget jelenthet az elsőévesek kiegészítő alaptámogatása, más néven a gólyapénz. Ez szociális alapon elbírált (karonként eltérő ösz-szegű) juttatás, amelyre kizárólag az első szemeszterben pályázhatnak az elsőévesek. Az intézmény tájékoztatása szerint ezenfelül több kar is ad különböző mértékű kedvezményt a költségtérítésből, illetve az önköltségből, valamint a speciális kari ösztöndíjak és a szakkollégiumi pályázatok is elérhetők, csakúgy, mint külső pályázati lehetőségek, például a polgármesteri ösztöndíj. A fiatalok itt is pályázhatnak a kollégiumi díjak csökkentésére, szociális alapon.
A Miskolci Egyetem (ME) kínálatából a jogi kar Primus ösztöndíját érdemes kiemelni, ami személyenként 100 ezer forintot jelent annak a tíz hallgatónak, akik elsőként jelentkeztek a meghirdetett szakokra, vagy a kar által rendezett szónokversenyen 1–3. helyezést értek el, esetleg helyezettek lettek a kar által rendezett angol nyelvű perbeszédversenyen. A Gazdaságtudományi Karon alapszakonként két-két fő kaphat 175 ezres támogatást az első évfolyam első félévében. A pénz feltétele egy általános középfokú C típusú nyelvvizsga, illetve az, hogy a diák az első öt legtöbb pontszámot szerzett hallgató között legyen.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) csaknem huszonötféle ösztöndíjra és támogatásra pályázhatnak a hallgatók. Az egyik legérdekesebb az úgynevezett Kreatív Program, amely izgalmas projektötleteket díjaz, nem is akármennyivel: egy-egy jó ötlet félmillió forintot is érhet. A diákoknak olyan programmal kell előállniuk, ami erősíti a BKF közösségi életét, vagy támogatja a társadalmi felelősségvállalást. Ennél is jobb lehetőség a főiskola Startup Programja, ami kifejezetten üzletileg életképes hallgatói ötletekért ad pénzt: projektenként akár egymillió forintot.
A Szent István Egyetem (SZIE) arról tájékoztatta lapunkat, hogy a mezőgazdasági karon tanévenként a 200 ezres Béres-ösztöndíjra és a 300 ezres Bonafarm-ösztöndíjra pályázhatnak a fizetős hallgatók, sőt ezt a gépészmérnök diákok is megkaphatják. A Kooperatív szakmai képzési ösztöndíj keretében pedig a gépész kar hallgatói a szakmai gyakorlóhelyen teljesített kiváló munkájukért kaphatnak pénzt, de a duális képzéshez kapcsolódva szintén megjelentek több százezer forintig terjedő céges támogatások.
A Debreceni Egyetemen (DE) kiemelt sport-, illetve művészeti ösztöndíjra pályázhatnak a fizetős hallgatók, ezek mértéke havonta 5–25 ezer forint. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) azt közölte: náluk a teljes idejű képzésben részt vevő önköltséges diákok többek között köztársasági ösztöndíjra, Bursa Hungarica-ösztöndíjra, hallgatói tudományos ösztöndíjra, külföldi részképzés támogatására, valamint a Jó Állam ösztöndíjra is pályázhatnak.
Az ingyenes képzésre felvettek számára törvény rögzíti a támogatásokat. Az öt hónapra szóló tanulmányi ösztöndíj havi összege például nem lehet kevesebb, mint 5950 forint, míg a szociális ösztöndíj mértéke a rászorultsági foktól függően 11 900 forinttól indul. Csak az első félévben igényelhető a rászoruló hallgatók alaptámogatása, amely felsőoktatási szakképzés, illetve alap- és osztatlan képzés esetén 59 ezer, mesterképzésen pedig 89 ezer forint. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, illetve utógondozásban részesülő hallgatóknak szól az Út a felsőoktatásba elnevezésű program is, ami havi 20 ezer forintos támogatást jelent. Az osztatlan tanár szakosoknak szóló Klebelsberg képzési ösztöndíj pedig a választott szaktól függően havi 25–75 ezer forinttal járul hozzá a tanulmányi kiadásokhoz.
