Milyen jogai és kötelezettségei lesznek ezentúl a szomszédoknak? A jövő márciusban hatályba lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) erre csak tömören válaszol, a sokakat érintő részletszabályok megfogalmazását ugyanis külön jogszabályra bízza. Az úgynevezett szomszédjogok egyes kérdéseit alaposabban kifejtő önálló, külön törvény tervezetét nemrégiben nyilvános vitára bocsátották az igazságügyi tárca holnapján. Az észrevételeket szerdáig várják.

Az új jogalkotás hátteréről Menyhárd Attila egyetemi oktató a Magyar Nemzet érdeklődésére azt mondta: a szomszédok jogi kapcsolatait ezentúl valójában többrétű szabályozás rendezi. Az alapvető normákat az új Ptk. tartalmazza, a speciális kérdésköröket a most készülő szomszédjogi törvény tünteti fel, s mindezt önkormányzati rendeletek egészíthetik ki.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint az új polgári törvénykönyv cselekvőképességi szabályai – amelyet az eredeti, jogászprofesszorok által készített szakmai tervezettel egyezően fogadott el az Országgyűlés – jelentős előrelépést jelentenek a hatályos Ptk. szabályaihoz képest.

A KIM június 27-én megalapozatlannak nevezte az alapjogi biztos Alkotmánybírósághoz írt beadványát, amelyben Szabó Máté ombudsman az új Ptk. „aggályos fogalommeghatározásának” felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte.

A szomszédviták hosszú évek, évtizedek óta nagyon vegyesek, változatosak – a joggyakorlatról Balogh Béla ügyvédet kérdezte a lap. Az ingatlanjog szakértője szerint ma is jellemző, klasszikus eset, hogy a telekhatárt, a kerítést az egyik szomszéd máshová tenné, mint a másik, s ezért végül gyakran perre mennek. A birtokvitát ilyenkor általában a tulajdonjog alapján döntik el. A fülemülefütty miatt a szomszédok manapság nem fordulnak ugyan bírósághoz, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy továbbra is sok gondot okoznak az áthajló ágak, az átnyúló gyökerek, s nemegyszer kérdéses, ki szedheti össze a gyümölcsöket. Régi szabály, hogy ha a tulajdonos mulaszt, a szomszéd gondoskodhat az ág levágásáról és a gyümölcs felszedéséről. Ez várhatóan a jövőben is így lesz.

Az ügyek másik csoportjában az érintettek azt kifogásolják, hogy szomszédjuk olyan tevékenységet folytat, amely zajjal jár, nagy fényhatást vált ki, esetleg bűzt terjeszt. Ez legtöbbször vendéglátóhelyek, autószerelő és más műhelyek, gépkocsimosók közelében fordul elő. Az ilyen vállalkozásokhoz általában hatósági engedély szükséges. A hangoskodás, a zene, a cigarettafüst vagy a gépek zaja zavarhatja a környéken élőket. Megint mások azt vetik fel: a lépcsőházban vagy a kapubejárónál elhelyezett kamera a személyiségi jogot sértő felvételt készít róluk. Helyenként pedig az lehet vitatott, hol engedhető meg az állattartás – egyes önkormányzatok rendelete alapján csirkét, malacot sem nevelhettek bárhol az ingatlantulajdonosok.

A régi viták tapasztalatait figyelembe véve, az új szomszédjogi szabályok kapcsán Menyhárd Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára rámutatott: a jövőre hatályba lépő polgári törvénykönyv szerint a tulajdonosnak tartózkodnia kell attól, hogy szomszédait szükségtelenül zavarja. Ez az elvi alapvetés egyértelmű és világos. A szomszédjogi törvény tervezete ennek a másik vetületét fogalmazza meg, s lényegében úgy szól: az ingatlantulajdonosnak el kell tűrnie minden olyan zavaró tevékenységet, amely a szomszédos ingatlan helyben szokásos használatából ered. A törvénytervezet helyben szokásos használatnak minősíti, ha valaki a jogszabályoknak megfelelően, a hatóság engedélye alapján tevékenykedik. – Mindebből az következik – szűrte le az egyetemi oktató –, hogy a szomszéd ezentúl nem követelheti a közelében zajló zavaró tevékenység megtiltását vagy korlátozását, ha azt a hatóság engedélye alapján, a jogszabályok előírásait megtartva végzik. A sérelmet elszenvedő fél ilyen esetben csak kártérítést követelhet.

Jakubász Tamás–Kulcsár Anna

A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.