Angolszász dominancia az egyetemek közt

Nincs magyarországi felsőoktatási intézet az első ötszázban. A diákoknak igenis számít a helyezés.

Balogh Roland
2015. 09. 17. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Massachusetts Institute of Technology (MIT), Harvard és Cambridge University. A Quacquarelli Symonds (QS) friss összeállítása szerint ez a három felsőoktatási intézmény a legjobb jelenleg a világon. A londoni székhelyű cég 2004 óta adja ki éves listáját, amelynek élén négy éve tanyázik a csúcstechnikai kutatásairól híres MIT. Az első tíz helyet egyébként amerikai és brit egyetemek, így az amerikai Stanford, a California Institute of Technology, a University of Oxford, a University College London, az Imperial College London (ICL), illetve a Chicagói Egyetem foglalja el. Utóbbi kettő közé, egyedüli nem angolszász intézményként a zürichi műszaki egyetem (Eidgenössische Technische Hochschule, ETH) fért be kilencedikként.

A rangsort hat szempont alapján állítja össze a QS. Az összképbe 40 százalék súllyal bír az adott intézmény akadémiai közösségi megítélése, 20-20 százalékkal az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, valamint az oktatók és a hallgatók aránya, tíz százalékkal a munkaadók véleménye, illetve 5-5 százalékkal a külföldi hallgatók és oktatók száma. Ezek összértéke adja a maximálisan szerezhető száz pontot. A brit lapok ennek ellenére egyből jelezték, hogy noha négy intézményük végzett a legjobb tízben, mégis korábban jobbak voltak az eredményeik. A The Guardian elemzésében külön kiemelte az ICL-t, amely tavaly még ezüstérmes volt Cambridge-dzsel, ám egy év alatt hat helyet zuhant. A lapok azzal is külön foglalkoztak, hogy a két amerikai „sztáregyetem\", a Princeton és a Yale sem került a legjobb tízbe. Előbbi egy hellyel lecsúszva 11., míg utóbbi a 15. lett.

Ha a rangsorra nézünk oktatási szempontból, szembeötlő, hogy sok ország esetében a műszaki kutatásokat folytató intézetek állnak az élen. Emellett geopolitikai trendek is kirajzolódnak a lista mögött. Előkelő helyre került, közvetlenül egymás mögé két szingapúri egyetem is, így a szingapúri nemzeti a 12., míg a Nanyang Műszaki Egyetem a 13. lett. Érdekes ugyanakkor, hogy például orosz felsőoktatási intézmény sincs az első százban, az ismerten csengő moszkvai Lomonoszov „mindössze\" a 108. helyre került. A dél-amerikai egyetemek közül 124. helyével a Buenos Ai-res-i végzett az élen, utána a Sao Pauló-i következik a 143. pozícióban. A kontinensen összesen nyolc egyetem kapott egyedi, pontszámmal jelzett helyezést. Közben India erősödését jelzi: hét olyan egyetemük van, amely ugyancsak egyedi helyre fért, köztük a bangalore-i műszaki egyetem lett a legjobb 147. pozíciójával. Az első százba négy kínai – a legjobb a Csinhua Egyetem (25.) –, öt japán – a legjobb a kiotói (38.) –, s négy hongkongi – a legjobb a Hongkongi Tudományegyetem (28.) – is bekerült.

Az előző évekhez hasonlóan az első ötszázban idén se jutott be egyetlen magyar felsőoktatási intézmény sem, igaz, a QS összeállításában négy hazai egyetem is szerepel. Ezek közül – pontszám nélkül – az 501. és 550. közé került a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A 601. és 650. között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Debreceni Egyetem (DE) is szerepel. A hétszázadik hely alá pedig a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) is bekerült. Az SZTE tavalyhoz képest egy ötvenes kategóriával feljebb jutott. Ha régiós összehasonlításban nézzük, a környező országok intézményei közül egyedül az osztrákok értek el egyedi helyezést, a bécsi tudományegyetem a 153., a bécsi műszaki egyetem a 197., míg az innsbrucki egyetem a 295. lett. A szlovén, horvát, szerb, román és szlovák egyetemek pedig mind a szegedi alá kerültek. A visegrádi országok közül a prágai Károly Egyetem a 279., míg a Varsói Egyetem a 344. lett. A német intézmények közül a Müncheni Műszaki Egyetem végzett a legelőkelőbb helyen, hatvanadik lett.

A rangsorral foglalkozó lapok nem reprezentatív felmérésükben arról írtak, a listát a diákok is figyelik, és igenis számít nekik az, hogy egy-egy megcélzott intézmény aktuálisan hol szerepel a listán. Így két hasonlóan erősnek tartott egyetem közül inkább az előkelőbb pozíciót elfoglalót részesítik előnyben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.