Massachusetts Institute of Technology (MIT), Harvard és Cambridge University. A Quacquarelli Symonds (QS) friss összeállítása szerint ez a három felsőoktatási intézmény a legjobb jelenleg a világon. A londoni székhelyű cég 2004 óta adja ki éves listáját, amelynek élén négy éve tanyázik a csúcstechnikai kutatásairól híres MIT. Az első tíz helyet egyébként amerikai és brit egyetemek, így az amerikai Stanford, a California Institute of Technology, a University of Oxford, a University College London, az Imperial College London (ICL), illetve a Chicagói Egyetem foglalja el. Utóbbi kettő közé, egyedüli nem angolszász intézményként a zürichi műszaki egyetem (Eidgenössische Technische Hochschule, ETH) fért be kilencedikként.
A rangsort hat szempont alapján állítja össze a QS. Az összképbe 40 százalék súllyal bír az adott intézmény akadémiai közösségi megítélése, 20-20 százalékkal az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, valamint az oktatók és a hallgatók aránya, tíz százalékkal a munkaadók véleménye, illetve 5-5 százalékkal a külföldi hallgatók és oktatók száma. Ezek összértéke adja a maximálisan szerezhető száz pontot. A brit lapok ennek ellenére egyből jelezték, hogy noha négy intézményük végzett a legjobb tízben, mégis korábban jobbak voltak az eredményeik. A The Guardian elemzésében külön kiemelte az ICL-t, amely tavaly még ezüstérmes volt Cambridge-dzsel, ám egy év alatt hat helyet zuhant. A lapok azzal is külön foglalkoztak, hogy a két amerikai „sztáregyetem\", a Princeton és a Yale sem került a legjobb tízbe. Előbbi egy hellyel lecsúszva 11., míg utóbbi a 15. lett.
Ha a rangsorra nézünk oktatási szempontból, szembeötlő, hogy sok ország esetében a műszaki kutatásokat folytató intézetek állnak az élen. Emellett geopolitikai trendek is kirajzolódnak a lista mögött. Előkelő helyre került, közvetlenül egymás mögé két szingapúri egyetem is, így a szingapúri nemzeti a 12., míg a Nanyang Műszaki Egyetem a 13. lett. Érdekes ugyanakkor, hogy például orosz felsőoktatási intézmény sincs az első százban, az ismerten csengő moszkvai Lomonoszov „mindössze\" a 108. helyre került. A dél-amerikai egyetemek közül 124. helyével a Buenos Ai-res-i végzett az élen, utána a Sao Pauló-i következik a 143. pozícióban. A kontinensen összesen nyolc egyetem kapott egyedi, pontszámmal jelzett helyezést. Közben India erősödését jelzi: hét olyan egyetemük van, amely ugyancsak egyedi helyre fért, köztük a bangalore-i műszaki egyetem lett a legjobb 147. pozíciójával. Az első százba négy kínai – a legjobb a Csinhua Egyetem (25.) –, öt japán – a legjobb a kiotói (38.) –, s négy hongkongi – a legjobb a Hongkongi Tudományegyetem (28.) – is bekerült.
Az előző évekhez hasonlóan az első ötszázban idén se jutott be egyetlen magyar felsőoktatási intézmény sem, igaz, a QS összeállításában négy hazai egyetem is szerepel. Ezek közül – pontszám nélkül – az 501. és 550. közé került a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A 601. és 650. között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Debreceni Egyetem (DE) is szerepel. A hétszázadik hely alá pedig a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) is bekerült. Az SZTE tavalyhoz képest egy ötvenes kategóriával feljebb jutott. Ha régiós összehasonlításban nézzük, a környező országok intézményei közül egyedül az osztrákok értek el egyedi helyezést, a bécsi tudományegyetem a 153., a bécsi műszaki egyetem a 197., míg az innsbrucki egyetem a 295. lett. A szlovén, horvát, szerb, román és szlovák egyetemek pedig mind a szegedi alá kerültek. A visegrádi országok közül a prágai Károly Egyetem a 279., míg a Varsói Egyetem a 344. lett. A német intézmények közül a Müncheni Műszaki Egyetem végzett a legelőkelőbb helyen, hatvanadik lett.
A rangsorral foglalkozó lapok nem reprezentatív felmérésükben arról írtak, a listát a diákok is figyelik, és igenis számít nekik az, hogy egy-egy megcélzott intézmény aktuálisan hol szerepel a listán. Így két hasonlóan erősnek tartott egyetem közül inkább az előkelőbb pozíciót elfoglalót részesítik előnyben.
