A kutatásban három magyar fizikus vett részt: Bartos Imre (Floridai Egyetem, az ELTE volt hallgatója), Haiman Zoltán (Columbia Egyetem, New York, korábban az ELTE Békésy György-ösztöndíjasa) és Kocsis Bence (Oxford Egyetem, az ELTE korábbi hallgatója és adjunktusa, jelenleg is külsős témavezetője).

De miért meglepő ha két fekete lyuk nem körpályán kering egymás körül?

– teszik fel a kérdést. Haiman Zoltán szerint ez a gravitációs hullámok alapvető természetéből fakad. A sugárzó fekete lyukak pályája viszonylag gyorsan kör alakúvá válik a gravitációs hullámok miatt, jóval az összeütközésük előtt. Korábbi kutatási eredmények azt mutatták, hogy a nem kör alakú pályák nagyon ritkák.

Ez felveti a kérdést: egy amúgy is kivételes feketelyuk-ütközés miért történhetett pont egy ilyen ellipszis alakú pályán?

A lehetséges válasz olyan galaxisok központjában rejlik, aminek a közepén egy óriási, a napnál több milliószor nehezebb fekete lyuk található és ami körül örvénylik egy lapos, korong alakú gázfelhő.

Ebben a korongban nagyon sok kisebb fekete lyuk is található, és ezek olyan nagy sebességgel mozognak, hogy a gravitációs kölcsönhatásuk révén a fekete lyukak biliárdgolyókhoz hasonlóan pattognak egymás között. Ilyen körülmények között kör alakú kettősök nem létezhetnek – mutatott rá Kocsis Bence.

A teljes cikk ITT olvasható tovább.

Borítókép: A történelem első, valódi fotóját mutatják egy fekete lyukról az Európai Kutatási Tanács (ERC) brüsszeli sajtótájékoztatóján 2019. április 10-én. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)