Szeptember 20-án Bartley Griffith és kollégái végezték el a Marylandi Egyetemen Lawrence Faucette műtétjét, aki érbetegsége és belső vérzéssel járó szövődményei miatt nem volt alkalmas emberi szív transzplantációjára. A sebészcsapat szerint a sertésszív beültetése volt az egyetlen lehetőség Faucette számára, aki egyébként szívelégtelenségben halt volna meg.

– Ismét egy haldokló betegnek tesszük lehetővé a hosszabb életet. Reméljük, hogy hamarosan hazatér, hogy több időt tölthessen feleségével és szerető családja többi tagjával – közölte Bartley Griffith közleményében.

Az első szívtranszplantációt Christiaan Barnard dél-afrikai sebész végezte 1967. december harmadikán Fokvárosban.  Az első sertés–ember szívátültetésre 2022 januárjában került sor. Akkor David Bennett kapott sertésszívet, a férfi két hónappal később meghalt, valószínűleg a citomegalovírus nevű sertésvírus okozta fertőzés miatt. Ennek eredményeként a kutatók érzékenyebb teszteket fejlesztettek ki a donorszervek vírusszűrésére. A New York Times-nak nyilatkozó szakemberek szerint ezeket a teszteket a Faucette műtétje során használt sertésszíven elvégezték.

A sertések szívbillentyűit rutinszerűen ültetik emberekbe – hazánkban először 1968 áprilisában tettek be sertésszívbillentyűt egy beteg szívébe –, és néhány cukorbeteg kapott már sertéshasnyálmirigy-sejteket. A sertésbőrt átmenetileg égési sérülések esetén alkalmazzák. A sertések azért jelentenek előnyt a főemlősökkel szemben, mert szerveik hat hónap alatt elérik a felnőtt ember méretét. Génszerkesztéssel és klónozással olyan genetikailag módosított sertéseket hoztak létre, amelyek szerveit kisebb valószínűséggel utasítja el az emberi szervezet.