Az exobolygók a távoli csillagok körül keringő planéták. Az első ilyen objektumot 1994-ben fedezték fel, amiért 25 évvel később, 2019-ben Michel Mayor és Didier Queloz svájci csillagászok fizikai Nobel-díjat kaptak. Az elmúlt mintegy három évtizedben földfelszíni és űreszközök segítségével 5528 exobolygót találtak, köztük több exobolygót tartalmazó rendszert is. Többségük nem hasonlít a naprendszerbeli ismerős objektumokra: kétezer fok felszínű lávabolygóktól óceánbolygókon keresztül jeges óriásokig, központi csillagukat néhány órán belül megkerülő planétákon keresztül két nappal rendelkező „tatooine” bolygókig mindenféle előfordul közöttük. Az utóbbi években a tudományos kutatás fókusza a felfedezésről az exobolygók jobb megismerése felé tolódott el.
Exobolygó-kutató műhold épül jelentős magyar részvétellel
Az Európai Űrügynökség 2029-ben indítja Ariel nevű tudományos misszióját, amely a bolygórendszerek kialakulásának és fejlődésének alapvető kérdéseire keresi a választ. A négy-hat éves küldetés során ezer, távoli csillag körül keringő bolygót figyelnek meg. Ez az első olyan tudományos misszió, amely kimondottan az exobolygók légkörének kémiai összetételét és hőmérsékletét méri – jelentős magyar részvétellel.
Ahhoz képest, hogy az exobolygókat sokszor nem is látjuk közvetlenül, és közvetett módszerekre vagyunk utalva, mégis rengeteg információt szerezhetünk róluk a méretüktől és tömegüktől kezdve az átlagos sűrűségükön, feltételezhető összetételükön és belső felépítésükön keresztül a felszíni hőmérsékletükig és forgásukig. Az életfeltételek szempontjából kiemelkedő jelentősége van a bolygók atmoszférájának. Az Ariel ezer exobolygót figyel meg, minden eddiginél nagyobb mintát létrehozva a statisztikai vizsgálatokhoz.
Az eszközt fejlesztő konzorciumnak – hatszázmillió eurós programról van szó – 16 tagország több mint ötven intézetéből hatszáz kutató és mérnök a tagja, emellett a közelmúltban az amerikai, a japán és a kanadai űrügynökség is beszállt a programba. (Magyarország 2018 óta tag.) A konzorcium negyedévente tart személyes találkozót, ahol a kutatók és a mérnökök megbeszélik a misszióval kapcsolatos feladatokat. Az októberi budapesti találkozóra több mint 220-an érkeztek.
A miskolci Admatis Kft. az űrtávcsőre kerülő eszközöket és az Ariel építéséhez és földi logisztikai feladatokhoz szükséges berendezéseket szállítja – a fejlesztés 2019-ben kezdődött. Az űreszközbe speciális hűtőradiátort is beépítenek, amely a műhold belsejében lévő kritikus eszközök, jellemzően a detektor és az elektronika hőmérsékletének nagyon pontos szabályozását végzi. Minden egyes eszköznek van egy optimális működési hőmérséklete, ráadásul minden elemnek más. Működés közben melegszenek, ezt a pluszhőt el kell vezetni.
– Ezt a feladatot látja el a radiátor, ami a műszereket hűti, a világűrt pedig fűti – mondta el lapunknak Bárczy Tamás, a kft. vezetője, aki szerint a legfőbb műszaki kihívás, hogy ennek a radiátornak mínusz 220 Celsius-fokon kell működnie, ráadásul vákuumban és erős sugárzási környezetben. A magyar hozzájárulás része emellett a Földön maradó eszközök közül az angliai összeszereléshez használandó különböző szerelőkeretek, pozicionálóberendezések és állványok elkészítése, valamint az a három konténer, amelyekben az űrtávcső közúti szállítása történik Európán át. Ezek biztosítják a műhold megfelelő hőmérsékletét és vibrációmentes környezetét tisztaszobai körülmények között.
– Az emberiség olyan eszközt hoz létre, ami korábban nem létezett. Olyan eszközre van szükség, aminek tökéletesen kell működnie másfél millió kilométerre a Földtől. Nincs lehetőség az utólagos szervizelésre – érzékeltette a feladat jelentőségét Bárczy Tamás.
Borítókép: A négy-hat éves küldetés során ezer távoli csillag körül keringő exobolygót figyelnek meg (Forrás: ESA/STFC)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezHuszonhárom óvodás keresi égen és földön Mohát és Páfrányt, ön látta őket?
Ellopták az ovisok manóit, most csak az összefogás segíthet.
Hét elefánt fulladt meg, miután elsüllyedtek a mocsárban
Srí Lankán olyan heves monszuneső zúdult le, hogy víz alá került az állatok élőhelye.
Ritka delfint mentettek, mert félő volt, hogy vízbe fullad
A rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin Kína partjainál sodródott partra.
Mamutcsontokat találtak Ausztriában egy borospince felújításakor
Mintegy 30-40 ezer éves maradványokra találtak.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A 75 éves rákbeteg Reviczky Gábor ismét kórházba került
Megszólalt a verőcei hajóbaleset túlélője: ez történt a tragédia előtt
Tepsis finomság vasárnap délutánra: hagyományos tejszelet
Orbán választ adott a Magyar Péter-hájpra
Magasra tettük a lécet: ha ezt a kvízt meg tudod oldani hibátlanul, magasabb az IQ-d, mint 140
A tűzzel játszik a Nyugat az oroszok szerint, akik Orbán Viktorral kapcsolatban is megszólaltak
Menczer Tamás mattja az RTL-nek: kit érdekel most Magyar Péter?
Ezt a szívdöglesztően szexi nőt volt képes elhagyni a Real Madrid egykori játékosa - galéria
Izzott a stúdió, a történész nem kertelt: ezért akarnak megszabadulni a magyaroktól Ukrajnában
Bayer Zsolt: számomra a békemenet egy csoda
Európa legnagyobb Békemenete készül, gyülekeznek az emberek
Nagyon meredek akcióba kezdett Magyar Péter, jogi úton állítaná le a békepárti kampányt
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezHuszonhárom óvodás keresi égen és földön Mohát és Páfrányt, ön látta őket?
Ellopták az ovisok manóit, most csak az összefogás segíthet.
Hét elefánt fulladt meg, miután elsüllyedtek a mocsárban
Srí Lankán olyan heves monszuneső zúdult le, hogy víz alá került az állatok élőhelye.
Ritka delfint mentettek, mert félő volt, hogy vízbe fullad
A rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin Kína partjainál sodródott partra.
Mamutcsontokat találtak Ausztriában egy borospince felújításakor
Mintegy 30-40 ezer éves maradványokra találtak.