A 16 éves Valijeva tavaly februárban aranyérmet nyert az orosz csapattal a pekingi olimpián, majd egyéniben negyedik lett, miután a két verseny között kiderült, csaknem két hónappal korábbi doppingmintája pozitív eredményt hozott. A CAS – többek között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ellenében – jóváhagyta az Európa-bajnok Valijeva szereplését, ugyanakkor a NOB nem tartott éremátadó ceremóniát abban a számban, amelyben Valijeva is dobogóra állhatott.

Az ügy megítélését bonyolította, hogy Valijeva kiskorúként követett el doppingvétséget, ezért jogilag nem lehetett felelősségre vonni. Azzal védekezett, hogy a nagypapája gyógyszeres poharát hörpintette fel. A versenyzőt a csapattal elért aranyérem után meghurcolták, egyéniben rontott, ezért lett csak negyedik. Oroszországban természetesen áldozatként tekintettek rá.

Valijeva esete a McLaren jelentésben bizonyított állami szintű orosz doppingolás miatt is vált neuralgikussá. Az ukrajnai háború kirobbanása az orosz sportolók helyzetét tovább súlyosbította.

A botrány következtében a nemzetközi sportági szövetség tavaly júniusban úgy határozott: fokozatosan 15-ről 17 évre emeli a minimum korhatárt a felnőtt versenyeken. A döntés szerint a 2023/24-es idényben 16, a 2024/25-ösben pedig 17 év lesz az alsó korhatár. A következő, 2026-os téli olimpián így már csak a 17 évesnél idősebbek indulhatnak.

Fotó: Kamila Valijeva hibázott, de ez nem csupán az ő személyes ügye (Fotó: AFP)