– Amikor három és fél éve Kecskemétre igazoltam, a klub vezetői komoly és hosszú távú tervekről, szintlépésről beszéltek – mondja Vágó Levente, a KTE csapatkapitánya. – Természetesen egész pályafutásom alatt azért dolgoztam, hogy eljussak az élvonalba, de azt nem hittem, hogy ilyen gyorsan, egy év alatt két osztályt váltva teljesül az álmom. Mondhatni, saját magunkat is nagyon megleptük ezzel.

Amikor a Kecskemét első lépésként az NB II-be jutott, visszatért a kispadra Szabó István, és a keret zöme kicserélődött, csupán három labdarúgó maradt meg hírmondónak, az egyikük Vágó Levente volt. Ő egyébként neves futballcsalád tagja, édesapja, Vágó Attila vezetőedzőként az élvonalban is dolgozott korábban, a testvére, Vágó Fanny pedig az egyik legeredményesebb női labdarúgó, többszörös osztrák és magyar gólkirály, itthon kétszer is megválasztották az év legjobbjának.

– Szabó István a klubvezetéssel együtt tényleg hosszú távra tervezve alakította ki az új keretet, és bár tényleg senki sem számított az azonnali feljutásra az első osztályba, amikor az megtörtént, csak néhány poszton kellett erősíteni – árulja el a jó szereplés egyik titkát Vágó Levente. – A többségnek ezért ez az első szezonja az élvonalban, de ez nem érződik a teljesítményünkön, mert az egyik legnagyobb erényünk az erős mentalitás. Nem ijedtünk meg a nagy kihívásoktól, az pedig csak fokozta az eltökéltségünket, hogy a többség a rajt előtt eleve leírt minket, biztos kiesőnek tartva. A társaimhoz hasonlóan a dac mellett az is hajtott engem, hogy ha már harmincéves koromig dolgoznom kellett az NB I-ért, akkor szeretném minden pillanatát kiélvezni. Szabó István is azt szokta mondani, amikor például a Groupama Arénában vagy legutóbb Debrecenben játszottunk nagy közönség előtt, hogy ezeket a meccseket nem túlélni, hanem megélni kell.

A KTE vezetése a bajnokság előtt 38 pont elérését tűzte ki célul, mert azzal biztosan benn lehet maradni. Ez a közelmúltig a remek szereplés ellenére sem változott meg, ám most, hogy a csapat már 42 pontnál tart, muszáj új célt megfogalmazni.

– Én azt szeretném, ha az élmezőnyben végeznénk, és a lehető legtöbb pontot gyűjtenénk össze a hátralévő kilenc meccsen – tervez újra a csapatkapitány. – Kimondhatjuk, hogy a bennmaradás már megvan, az eredeti célt elértük, ezért felszabadultan futballozhatunk. Ha a földön maradunk, ha nem hisszük el, hogy sztárok lettünk, és kizárólag mindig csak a következő meccsre összpontosítunk, akkor meglehet a dobogó a végére. Ám egyelőre ne szaladjunk előre, elég csak a jövő heti fordulóra, a Mezőkövesd elleni mérkőzésre gondolni.

Borítókép: Varga Levente az NB III-ból indulva lett az élvonalban a KTE csapatkapitánya (Fotó: Nemzeti Sport/Dömötör Csaba)