Egészségügy

Egyre duzzadnak a várólisták

Kuslits Szonja, 2016. február 25., csütörtök 06:06, frissítve: csütörtök 08:53
Hazánkba 2011 óta hét másik országból is érkezhetnek donorszervek, a transzplantációs várólisták mégsem rövidülnek, sokan évek óta várakoznak – tudtuk meg. Azt, hogy ki kerül legközelebb sorra, pontozásos rendszer alapján döntik el.

Magyarországon jelenleg 1145 olyan beteg él, aki családjával együtt mindennap reménykedik abban, hogy jelzés érkezik: új vesét kaphat. Májra 118 páciensnek lenne szüksége, míg megfelelő szívre 56-an várakoznak. Vese-hasnyálmirigy-beültetés 22 esetben lenne indokolt, és 12-en szeretnének új tüdőt – derül ki az Országos Vérellátó Szolgálat lapunk által megismert legfrissebb adataiból. – A várólistákkal az probléma, hogy nem kerül fel rá mindenki, akinek szüksége volna új szervre – mondta lapunknak Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodájának igazgatója. Példaként említette, hogy legalább háromszor annyi embernek lenne szüksége új tüdőre, mint ahányan most szerepelnek a listán. – Tavaly 497 tüdő-, máj-, vese- vagy szív-, illetve vese-hasnyálmirigy-transzplantációt végeztek hazánkban, ugyanebben az időszakban pedig 673 új beteg került fel a listára, vagyis a várakozók száma minden évben egyre nagyobb, és ez világméretű probléma – fejtette ki.

A csontvelő-transzplantációs lista esetében sem jobb a helyzet, jelenleg több száz magyar beteg reménykedik abban, hogy találnak neki megfelelő donort. Az adatok szerint 325 felnőttnek és 51 gyermeknek volna szüksége a beavatkozásra. Sokan már 2009 óta várakoznak. Rajczy Katalin, az Országos Vérellátó Szolgálat Magyar Őssejtdonor-regiszter vezetője lapunknak elmondta, a hosszú várakozás hátterében az állhat, hogy az átültetés annyira rizikós lenne, hogy a páciens jobban jár a hagyományos kezeléssel. A vérellátó szolgálat Szervkoordinációs Iroda adatai szerint 2015-ben öszszesen 705 szervfelajánlás érkezett az Eurotransplantból, amelynek 2011 óta vagyunk tagjai, miközben Magyarország 696 magyar donorszervet ajánlott fel a tagországoknak. A 2015-ös adatok szerint öszszesen 343 vesét ültettek be, 89 máj- és 51 szívátültetés történt, míg 13 kombinált vese- és hasnyálmirigy- transzplantációt végeztek. Történelmi esemény volt, hogy sor került az első tüdőátültetésre is, amely jól sikerült. Emellett 21-en kaptak új tüdőt Bécsben.

Sok mindentől függ a betegkiválasztás

– Arról, hogy ki mennyi időt tölt a szervtranszplantációs várólistán, orvosszakmai és igazságossági szempontok alapján döntenek. Ez ma már nem Magyarországon dől el, hanem az Eurotranszplantnál, és szervenként is változik – tájékoztatott Mihály Sándor. Mint mondta, a betegkiválasztás egy évtizedek alatt kialakult pontozásos rendszer alapján történik. Ha például a beteg állapota annyira súlyos, hogy azonnali beavatkozásra van szüksége, mert veszélyben az élete, az plusz pontokat jelent, így feljebb kerül a listán. Emellett minél hosszabb ideje várakozik valaki, annál több pont jár neki. De a távolságot is figyelembe veszik, hogy a lehető legkevesebbet kelljen utaztatni a szervet. Olyan is előfordul, hogy valaki hiába kerül sorra, mégsem tudják megműteni. – Ha az első helyen szereplő beteg valamiért épp nem alkalmas a műtétre, akkor a lista 2. helyén álló személy kap lehetőséget a transzplantációra. – Leginkább az lehet az oka annak, hogy valaki épp nem alkalmas az átültetésre, hogy valamilyen fertőzéstől, betegségtől szenved, például influenzás vagy megfázott. Ilyen esetekben nem végezhető el a műtét, de az is előfordulhat, hogy épp kórházi kezelés alatt áll, vagy külföldön tartózkodik – mondta Mihály Sándor.

A magyar betegek akkor is előnyhöz juthatnak a várólistákon, ha hazánk több szervet küld ki az Eurotransplant más országaiba, mint ahány onnan érkezett. Ezért ugyanis a hazai betegek pluszpontot kapnak. Tavaly például mi több májat küldtünk ki külföldre, mint ahány hazánkba érkezett. Ennek oka Mihály Sándor szerint az volt, hogy nálunk szigorúbb és alaposabb a donorszervek elfogadásának rendszere, mint néhány külföldi centrumban. Mint mondta, 2014-ben öszszesen 203 elhunyt donor volt, de csak 75 májátültetést hajtottak végre, 2015-ben pedig 178 donorra csak 89 átültetés jutott. – Nem az a lényeg, hogy minél több átültetés legyen, hanem az, hogy maximalizáljuk az egészség-nyereséget, vagyis a műtéten átesett betegek életéveit és életminőségét kell a lehető leginkább javítani. Éppen ezért fontos, hogy a rendelkezésre álló donorszerv az annak befogadására leginkább alkalmas beteghez kerüljön – hangsúlyozta az igazgató.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 25.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása