Előbb nőttek, majd okosodtak az emlősök

A hatvanhatmillió évvel ezelőtt a bolygónkba csapódó aszteroida kipusztította a dinoszauruszokat, egyúttal lehetővé tette az emlősszerűek térhódítását. Eddig azt hittük, hogy utóbbiaknak a többi csoportnál fejlettebb idegrendszere volt, s ennek köszönhették, hogy átvehették a hatalmat a Földön.

2022. 04. 21. 23:35
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A ma Yucatán-félszigetként ismert területbe vágódó aszteroida a Föld akkor élő fajainak háromnegyedét irtotta ki. A dinoszauruszok kipusztulása adott teret az akkoriban átlagosan cickányméretű emlősszerűek elterjedésének – a kréta kori katasztrófát követő paleocén kor első néhány millió évében egyes fajok medveméretűre nőttek. A ­Science folyóiratban közölt tanulmány szerzői a becsapódást követő tízmillió évből származó fosszíliák elemzése alapján azt állapították meg, hogy az akkori emlősök teste sokkal nagyobb lett, a testtömeghez viszonyított agytérfogatuk azonban csökkent. Azaz a méhlepényesek nem okosabbak lettek, hanem nagyobb testüknek köszönhetően töltötték be a dinoszauruszok kipusztulásával keletkezett űrt. Ez ellentmond annak az elképzelésnek, hogy a megnövekedett agytérfogat segítette az emlősöket abban, hogy a bolygó uralkodóivá váljanak.

A kihalás után az emlősök agya sokkal lassabban növekedett, mint azt korábban gondoltuk

– mondta a Reuters.com-nak Ornella Bertrand, az ­Edinburgh-i Egyetem kutatója. A szakemberek 28 paleocén és 96, az eocén korszakból származó emlős fosszílián végeztek CT-vizsgálatot. Felmérték az agy méretét és bizonyos agyi komponensek fejlődését. Azt találták, hogy az agynövekedés a becsapódás után tízmillió évvel, az eocén korban indult meg.

Várakozásunkkal ellentétben az aszteroida becsapódását túlélő emlősök nem rendelkeztek a mai emlősök agykapacitásával

– mondta a brit hírügynökségnek Steve Brusatte paleontológus. A szakember szerint a nagyobb agynak ugyanis ára van. Az agy használja el a test teljes energiájának húsz százalékát, ezért annak evolúciója csak akkor következhet be, ha a nagyobb agy nyújtotta előny meghaladja a fenntartására fordított energiát.
Az agynövekedés akkor indult meg, amikor az erőforrásokért folytatott versengés felerősödött, és az összetett viselkedés létfontosságúvá vált a fajok túlélése szempontjából. Ornella Bertrand szerint a kihalást követő százezer évben nőtt a fajgazdagság, az emlősök morfológiailag sokszínűvé váltak. Egyes paleo­cén fajok vaskosabbak lettek, teljesen különböztek modern utódaiktól. Mások fákon éltek, és a főemlősök ősei lehettek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.