Jómagam is többször nekifutottam ennek akkor, amikor még nem a piacellenesnek kikiáltott Orbán-kormány regnált, és energiafronton állítólag éppen az üdvözítő szabad verseny szelleme uralkodott. Változatos kalandokban volt részem, szolgáltatóm nagyon nem akart elengedni. Hat számjegyű számlát toltak az orrom alá olyan fogyasztásról, ami a valóságban nem létezett. Az ügyfélszolgálaton rémisztő pletykákat osztottak meg velem arról a társaságról, amelyiket kiszemeltem magamnak, ráadásul mindenféle műszaki csűrés-csavarással is megspékelték. Hónapokig tartó kálváriát jártam, mert váltani akartam egypár forintos kedvezményért.
Mindez azért jutott most az eszembe, mert az a hír járja, hogy Brüsszelben visszasírják azokat az időket, amikor a magyar kormány még az energiaszolgáltatók közötti versengést tartotta elsődlegesnek.
Ráadásul az Európai Bizottság a tagállamok többségével is harcban áll annak érdekében, hogy rájuk erőszakolja a szabadpiaci árak bevezetését, ami az uniós tisztviselők álláspontja szerint hosszabb távon rezsicsökkenéshez vezethet. Ugyanakkor a Brüsszelben is kívánatosnak tartott díjlefaragást más – lényegében ellenkező – módon, az előre meghatározott időponthoz köthetően azonnal és biztosan életbe léptető magyarországi eljárást – egyes értesülések szerint – jogi úton támadhatja meg az unió. Az egyik fő kiszivárogtatónak számító Bruxinfo.hu legalábbis a kötelezettségszegési eljárást előkészítő hivatalos kérdéseket tartalmazó levél elküldéséről tesz említést, amit a magyar kormány illetékesei elmondásuk szerint még nem láttak ugyan, de nyilatkozataikból kiolvasható, hogy a brüsszeli támadással egyértelműen számolnak.
Ami nem véletlen, hiszen a Fidesz és a kabinet tudatosan készül arra, hogy a magyar polgárok érdekében hozott intézkedéseit a következő hónapokban lényegében minden fórum előtt meg kell védenie. Rezsiharccal telik a választásig hátralévő időszak – tudtuk meg ezt a minap a miniszterelnöktől is. S ha az eddigi gyakorlatból indulunk ki, borítékolható, hogy a hazánkban szinte a legnagyobb érdeksérelmet elszenvedő külhoni energiaszolgáltató-tulajdonosok az uniós fővárosban lobbiznak központi beavatkozásért, ahol biztosan meghallgatásra és nyitott fülekre találnak. Ennek következtében pedig megnyílhat az újabb frontvonal Budapest és Brüsszel között.
Ugyanakkor érdemes már előre leszögezni, hogy egy ilyen fejlemény bekövetkeztének nem érdemes különösebben nagy jelentőséget tulajdonítani. Míg az eljárás vagy netán a per évekig elhúzódik, addig adott az idő és a lehetőség a hazai energiaszolgáltatás rendbetételére, s emellett már az is látszik, hogy az unió olyan részletkérdésekben kereshet rezsiügyben is fogást hazánkon, amelyek adott esetben viszonylag könnyen teljesíthetők.
Ennél félelmetesebb az az elhivatottság, amellyel az uniós apparátus küzd a hatósági energiaárak eltörléséért az egész kontinensen. A gázárakat illetően például Nagy-Britannia nincs rajta a feketelistán, és a szabadpiac meg is hozta az eredményét: a BBC által közölt adatok szerint az árak 2007 óta 41 százalékkal nőttek, és a hat nagy szolgáltató négy év alatt 4200 milliárd forint hasznot tett zsebre. S Brüsszelben ma úgy gondolják: ebből lesz a tartós rezsicsökkenés.
Nánási Tamás
