Leleplezve

Illegálisan, de háborítatlanul működhetett hosszú évek óta az a három nyilvánosház, amelyeket a napokban számoltak fel derék rendőreink.

Magyar Nemzet
2013. 02. 18. 23:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hozzátéve, az illegális bordélyokban leleplezett bűnök jórészt az illetékesek – törvényalkotók és alkalmazó hatóságok – teszetoszaságának, tehetetlenkedéseinek, mulasztásainak köszönhetik létüket. Huszonhárom év alatt nem sikerült rendet teremteniük a fizetős alkalmi szerelmek frontján, pedig a szervek néhányszor már nekibuzdultak erősen, de mindig idő előtt lekonyultak. Holott, ha legalább egyszer kisülne valami jó az e téren mutatott erőlködéseikből, akkor legálisan működhetnének az efféle műintézmények, és akkor a rend kemény őrei legfeljebb adócsalásért vagy az előírt pénztárgépek hiánya miatt csaphatnának le rájuk, mert a számlaadási fegyelem természetesen a legális bordélyokban is kívánnivalót hagyna maga után. Ám valami áporodott prüdéria, idióta politikai korrektség, mizantróp álhumanizmus megakadályozta, hogy rendezzék ezt a területet, és most valamiféle erkölcsi magaslatnak állítja be a hatóság a saját bénázását. Mindenesetre felettébb nehéz lenne ésszerű magyarázatot adni arra az álszent gyakorlatra, hogy egy szállodai vendég nyugodtan felvihet kéjnőket a szobájába, de egy éjjeli pillangó nem fogadhat vendéget saját magánál, mintha nem ugyanaz a szándék vezetné mindkét esetben a feleket.

A prostitúció a civilizáció korai szakaszában megjelent a világban, s azóta hiába tiltották, üldözték, próbálták börtönnel, bitóval, máglyákkal megsemmisíteni, él és virul. (Sőt, a tiltásnak árfelhajtó hatása van, így a hatalmi szigor paradox módon a stricik bevételeit növeli.) A társadalom legalapvetőbb, nélkülözhetetlen intézményének nem mondanám, de milliós nagyvárosok nehezen működhetnének nélküle. S bár Horváth Mihály 1835-ben írott akadémiai pályamunkája szerint: „A magyar férfiú minden szenvendélyesség mellett sem volt folyár bujálkodó”, a magyar városokban is széles körű igény mutatkozik az örömlányok szolgáltatásaira.

Ne lepődjünk meg, ha azt látjuk, halljuk a hírekben, hogy Budapesten illegális nyilvánosházak, kéjtanyák és egyéb találkahelyek működnek, a becslések szerint számuk több százra tehető, és azon se csodálkozzunk, hogy a rendőrség olykor fellép ellenük. A legutóbbi híradásokban az a döbbenetes, hogy a testületen belül operatív vizsgálat indul annak kiderítésére, vajon hivatásos rendőrök fedezték-e a prostitúciós hálózatot. Szóval ezt nem tudják? Magyarán lehetségesnek tartják, hogy a főváros szívében, hosszú éveken át működhettek illegális kuplerájok úgy, hogy a rendőrségnek sejtelme sem volt semmiről? Ugyan miféle rendfenntartó erő az ilyen? A kuncsaftok tömege ki- bejárkált a rendőrök orra előtt a nyilvánosházakba, csak a zsaruknak nem volt nyilvánvaló, hogy mi folyik odabent. Ha a lányok ilyen színvonalon teljesítenének a maguk területén, aggszűzként vonulnának nyugállományba.

Ugró Miklós

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.