Vidám vasárnap

Végső soron még nyert is egy napot a kereskedelem a nemzeti ünnepre időzített szabad vasárnappal, mert az első, embereknek visszaadott hét végi pihenőnap valójában március 22-én jön el.

Ugró Miklós
2015. 03. 08. 23:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak azért nem kérdezték meg az ő véleményüket is, mert megesik velük olykor, hogy nem ismerik fel saját érdekeiket. Elég, ha a KDNP-frakció jónak ítél valamit, az a tömegeknek csak a javára szolgálhat. Kár lenne a tisztánlátást közvélemény-kutatással, népszavazással és más hasonló, kétes kimenetelű, költségigényes demagóg akcióval összezavarni. Szóval a lényeg, hogy az emberek visszakapják a vasárnapot. Az nem derül ki egyértelműen, hogy az emberek mely része élvezi igazán a parancsba adott szabadnap áldásait. A kereskedelem dolgozói-e, akik a munka nyűgétől szabadulnak meg, vagy a vevők tömege, akik a vásárlás gyötrelmeit halaszthatják másik napra. Mert a KDNP fényes elméi mindkét fél számára meghirdették a kegyelmet, mondván, minő csúnya, a haladó kapitalizmustól idegen gyakorlat az, hogy egyeseknek vasárnap is verejtékkel kell megkeresniük a betevőt, ám az sem válik a munkaalapú társadalom épülésére, hogy mások meg vásárolnak ilyenkor. Mennyivel szívhez szólóbb látvány lenne, ha vasárnaponként eladók és vevők kéz a kézben vonulnának a templomba.

Persze ne csak ilyen keresztény fundamentalista indokokat lássunk az intézkedés hátterében. Általában arra hivatkoztak, hogy a kereskedőcégek visszaélnek erőfölényükkel, s nem adják ki dolgozóiknak a törvény szerint járó pihenőnapot. A kiszolgáltatott dolgozók pedig féltik a munkahelyüket, és nem mernek tiltakozni. Ez minden bizonnyal így volt, meg így is van, félő, így is lesz. Ám a munka törvénykönyve nyilván pontosan előírja, hogy kinek mennyi pihenő- és szabadnap jár, azokat mikor veheti ki, a vezetőség mikor köteles kiadni neki. Ha pedig a munkatörvény szabályozza ezeket a kérdéseket, akkor úgy lehet biztosítani a munkavállalók jogait, hogy a hatóságok betartatják a törvényeket. (Állítólag a magyar hatóságoknak megvannak ehhez az eszközeik.) Az a megoldás, hogy néhány vagy éppen sok, de mindenképpen konkrét szabálytalankodó miatt szinte az összes üzletet bezáratják vasárnap, kifejezetten kollektív büntetésnek tetszik, ami minimum illetlenség mostanában itt, ezen a felvilágosultnak mondott földtekén. Nem mellékesen a magyar lakosság nagy többsége önállóan is képes eldönteni, mivel szeretné elütni a szabadidejét, még akkor is, ha a szabadidő eszméje az elidegenedés terméke.

Nem szóltunk még az intézkedés gazdasági következményeiről, bár a kormány szerint olyanok nem is lesznek. Mert – miként azt több miniszter és államtitkár is oly meggyőzően elmagyarázta – a vevők továbbra is ugyanannyi kenyeret, tejet, felvágottat, miegyebet fognak vásárolni. Legfeljebb egy nappal korábban, de a vasárnapi zárva tartás sem a boltok bevételére, sem munkaerő-gazdálkodására semmilyen negatív hatással nem lesz. A kereskedők azon állítása, hogy rövidebb nyitvatartási időhöz kevesebb személyzet szükségeltetik, tehát kénytelenek lesznek dolgozókat elbocsátani, csak feltételezés, a gyakorlatban biztosan nem így lesz. Az is nyilvánvaló, hogy az emberek nem fognak kevesebbet fogyasztani, így a boltok forgalmában sem lesz csökkenés. Bár ezen az alapon elegendő lenne, ha az üzletek csak heti egy órát lennének nyitva, akkor sem vásárolnának kevesebbet, viszont mennyivel többet pihenhetnének a vásárlók meg a kereskedők is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.