Botrány a Vígszínházban

Meg akarják akadályozni a fajvédők a Vígszínházban a szerző cseh nemzetiségét kifogásolva Karel Capek legendás darabját, amelyben először jelenítenek meg robotokat. A rendőrség és a közönség közbelépése azonban meghiúsítja az akciót. Az ellenzéki pártok a szélsőjobboldaltól a szocialistákig összefogást kezdeményeznek a kormány megbuktatására, ám miután a Népszövetség elfogadja a magyar újjáépítési tervet, mégsem jön létre. Somoskőújfalu és Somoskő visszatér Magyarországhoz a trianoni békediktátum módosításaként.

2024. 02. 25. 22:29
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érthetetlen indulatokat vált ki Karel Capek színművének magyarországi bemutatója szélsőséges fajvédő körökben. A Friss Ujság február 17-én arról ír, hogy a modern cseh író R. U. R., vagyis Rossum Univerzális Robotjai című darabját, amely nagy sikert aratott Európa több nagy színpadán, bemutatták a Vígszínházban, ám nem minden zavaró körülmény nélkül. „A bemutató előtt az egyik fajvédő újság cikkírója izgató hangon arra biztatta az ifjúságot, hogy ne tűrje a cseh író darabját a magyar színpadon. A cikknek az egyetemi ifjúság körében visszhangja támadt és tegnap már kora délután híre futott, hogy a Vígszínház ma esti előadásán nagy tüntetés lesz a cseh darab ellen. A riasztó hírek eljutottak a színházhoz és a rendőrségre is. A rendőrfőkapitány 21 detektívet rendelt ki a színházhoz egy rendőrfogalmazó vezetésével. A detektívek a nézőtéren és a bejáratoknál helyezkedtek el.” Az előadás minden rendzavarás nélkül elkezdődött, ám csakhamar jelentkeztek az aktivisták. „Az első felvonás elején, mikor a színpadon éppen egy levelet diktál Lukács Pál, a főszereplő, a másodemeleti erkélyről egy harsány hang közbekiáltott: ― Hazaárulás! Nem tűrjük, hogy Magyarországon cseh darabot játsszanak! ― Pfuj! Le vele! ― kiabálták az erkélyen és földszinten elhelyezkedett fajvédő fiatalok.” Az előadás félbeszakad, a meghökkent közönség azonban nem fogadja rokonszenvvel a botrányokozók akcióját és néhányan pisszegni kezdenek. „― Hallgassanak! Mire való ez a botrány? ― kiáltották a kiabálók felé.” A nézőtéren és a színpadon is kialudnak a lámpák, ám a néhány provokátor folytatja a hangoskodást és követeli, hogy adjanak magyar darabot. Közben azonban a detektívek is akcióba lépnek. „Néhány perc alatt a detektívek kezén voltak a lármázó ifjak, akiket kihurcoltak a nézőtérről. A lárma és a pisszegés megszűnt, s ekkor néhányan a közönség közül éljenezni kezdték a színészeket. Ezután rövidesen helyreállt a rend.” Lukács Pál, aki a szerep szerint a titkárnő robotnak diktál, azt indítványozza, hogy folytassák az előadást, a publikum pedig egyetért vele. Így aztán rendben előadják azt a színművet, amelyben először jelenítenek meg gépembert, s amelyre először használják a szerző által kitalált robot szót. Csupán annyit sikerül elérniük az ébredőknek, hogy a szerző, aki a bemutatóra Budapestre érkezett, nem köszönti szokás szerint a közönséget a premier végén. A következményekről a lap azt közli: „A detektívek mindössze öt fiatalembert fogtak le, s az V. kerületi rendőrkapitányságra előállították őket.” Azért arra fény derül, hogy többségében egyetemi hallgatók, ám a nevüket nem hozzák nyilvánosságra. 

Karel Capek                                                                      Forrás: kniznice.cz

Az ellenzék Kállay Emil pénzügyminiszter, majd Nagy Emil igazságügyi miniszter lemondása után úgy érzi, hogy eljött a tettek ideje és igyekszik egyesíteni erőit, elérendő a kormány megbuktatását. A Pesti Hírlap február 22-én pénteken közli: „A fajvédők taktikai okokból egyelőre kikapcsolták programjukból a zsidókérdést” című cikkében: „Az ellenzéki pártok csütörtökön délben folytatták az egységes ellenzéki front megalakítása céljából szerdán megkezdett tanácskozásaikat. A csütörtöki megbeszélésen azonban már jelen voltak a szélsőjobboldali csoport megbízottai is és így ezúttal már nem a liberális egységes front kiépítéséről volt szó, hanem az egész ellenzéknek egy táborba tömörítéséről a kormány ellen.” Rakovszky István, aki az ellenzéki értekezlet elnöki tisztét tölti be, úgy tájékoztatja a sajtót: főként a drágaság ellen megindítandó ellenzéki mozgalomról és a kormány ellen a nemzetgyűlésben kifejtendő egységes harcról volt szó. Beszámolnak róla: „A kifejlődött eszmecsere folyamán a szociáldemokraták és a fajvédők, valamint a polgári ellenzéki pártok jelenlévő tagjai megállapodtak abban, hogy a kormány elleni kérlelhetetlen harc tartamára kikapcsolnak programjukból minden olyan kérdést, amely alkalmas lehetne arra, hogy az ellenzék egységes frontját megbontsa.” A Gömbös Gyula vezetése alatt álló fajvédők programjuk egy részének felfüggesztését is vállalják a baloldallal történő összefogás érdekében. Kifejtik: „a fajvédők a maguk részéről a közös cél érdekében kikapcsolták egyelőre programjukból a zsidókérdést is.” 

A Bethlen István miniszterelnök melletti parlamenti bizalmi szavazás, valamint az, hogy a jóvátételi bizottság Párizsban megszavazta a Népszövetségnek a hazánkra vonatkozó újjáépítési tervét, közrejátszhat abban, hogy az ellenzéki összefogás megakadni látszik. Az Est február 24-én így ír erről: „Az erők egyesítése helyett az erők lassú szétbomlásának folyamata megy végbe az ellenzékben. A keddi ülésnap viharos hangulatában éledt fel ismét az a régi kísérlet, hogy az egész ellenzék, tekintet nélkül a legélesebb világfelfogásbeli és más, még ennél is nagyobb személyi ellentétekre, közös frontba tömöríttessék a kormány ellen, hogy egy általános nagy offenzíva erejével söpörjék el a pénzügyi javaslatoknál.” Mint kifejtik, a keddi nemzetgyűlési események hangulatában ez nem is látszott lehetetlennek, a párizsi döntés azonban „meglehetős levegőváltozást” idézett elő a baloldalon is. Rávilágítanak: „Emellett felújultak a régi ellentétek is, egyrészt a fajvédők és a liberálisok, másrészt az októbrista és a nem októbrista liberálisok közt, úgyhogy ma az a helyzet, hogy a közös front terve végleg megbukott.” Érdekes módon a szocialisták működnének együtt szívesebben a szélsőjobboldallal. „A szociáldemokraták jó részében volt hajlandóság együtt operálni a fajvédőkkel, a liberálisok zöme arról nem akart hallani.” 

Somoskőújfalu és Somoskő visszacsatolása Magyarországhoz a jogi döntést követően de facto is megtörténik a trianoni békediktátum módosításaként― adja hírül a Budapesti Hírlap február 16-án. A lap emlékeztet, hogy a magyar kormány kérésére 1922. június 20-án az angol vezetés alatt álló bizottság már nekünk ítélte a két falut, majd a Népszövetség is döntött 1923. április 23-án az anyaországhoz történő visszacsatolásukról. Mint beszámolnak róla, „a lakosság, amely a pár éves cseh impérium alatt is megőrizte rendíthetetlenül magyarságát, fényes diadalkapuval és nemzeti lobogódísszel akarta várni a bevonuló magyar megbízottakat. A cseh bizottság vezetője azonban kijelentette, hogy addig nem írja alá a jegyzőkönyvet, amíg minden zászlót be nem szedtek. Így külső ünnepi dísz nélkül folyt le az átadás.” A lap azzal zárja tudósítását: vasárnap délelőtt azonban mégis ünnepélyes keretek között és istentisztelettel fogják megünnepelni az eseményt. 

 

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.