– A Szombathelyi Egyházmegyéből több száz zarándok érkezett, köztük a Batthyány-Strattmann család leszármazottai is az Örök Városba és a Vatikánba. Mi hozta ezt a népes és lelkes közösséget Rómába?
– Húsz évvel ezelőtt avatták boldoggá Batthyány-Strattmann Lászlót, a szegények orvosát. Ezt szerettük volna megköszönni, ezért akartunk hálát adni az Úrnak. Szombathelyi egyházmegyénk az Eisenachi Egyházmegyével közösen úgy határozott, hogy elindítja az ő felesége, Coreth Mária Terézia boldoggá avatásának kezdeményezését. Azért fontos a feleség személye, mert ő volt Batthyány-Strattmann László megtérésének elindítója és legfontosabb motorja. Ez a nagyszerű asszony, ahogy ő mondta „aranyszívű feleség”, egy nagyon vidám, csupa szív, szeretetteli nő és édesanya, aki 14 gyermekkel ajándékozta meg őt. A műtétek mellett mindig segédkezett és életének nagy fordulatát is ő hozta el. Azért jöttünk el Rómába, hogy emlékezzünk, és hálát adjunk a szent hírében élt és elhunyt családért.
– Mit hirdet Batthyány-Strattmann László élete?
– Batthyán-Strattmann László életpéldája azt üzeni, életünk legfőbb célja, hogy megtanuljunk szeretni. Ő úgy hagyta hátra végrendeletében a gyermekeinek, hogy „ha boldogok akartok lenni, tegyetek boldoggá másokat”. Másutt azt mondta, hogy az életet a szeretet teszi igazán széppé. Egy olyan korban élünk, amikor nagyon sokan a házasság értékét alig látják. Manapság egyre többen hirdetik: valósíts meg magadat, törődj magaddal, a saját céljaiddal. Úgy gondolom, hogy korunk embere számára óriási példa Batthyány-Strattmann László és felesége élete.
– Miben jelenthet megtartóerőt az ő alakja?
– Egy híres amerikai keresztény gondolkodó azt mondta, hogy a negatív értelemben vett globalizmusnak öt halálos ellensége van: az isten, a család, a nemzet, a fizikai föld és a közösségek.
Ezeket az éltető gyökereket akarja a gonosz, vagyis a negatív értelemben vett liberalizmus tönkretenni, gyengíteni.
Szentjeink ezekből az éltető forrásokból táplálkoztak, ennek a közelében éltek, ezeket erősítették és példájukkal erősítik ma is.
– A szerdai általános kihallgatáson lehetősége volt arra, hogy személyesen is találkozzon Ferenc pápával. Miről váltottak szót?
– Nagy élmény volt újra találkozni a szentatyával. A pápai kihallgatáson odamentem hozzá és mondtam neki, hogy Magyarországról jöttem. Azonnal felragyogott az arca és megszólalt magyarul. Azt mondta: „Isten hozott”. Ferenc pápa megkedvelte a magyarokat, jól tudjuk, hogy már Buenos Airesben óriási hatással voltak rá az angolkisasszony nővérek, az általuk működtetett iskola, nagy tehetségük, lángoló szeretetteli életük. Sokat hallott tőlük a magyarországi kommunizmus áldozatairól, az egyházüldözésről, mely nagyon megrendítette a pápát fiatal papként. Szintén sokat jelentett neki Jálics Ferenc atyának, jezsuita rendtársának rendkívüli életpéldája.
