Veszélyben a stabilitás a Balkánon

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kedd este elfogadott jelentésében azt javasolta, hogy hívják meg Koszovót az Európa Tanács tagjai közé − tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács kedden. A szerb külügyminiszter szégyennek, a koszovói köztársasági elnök győzelemnek tartja Koszovó csatlakozásának támogatását az Európa Tanácshoz.

Forrás: MTI2024. 04. 17. 7:15
Szerbia külügyminisztere, Ivica Dacsics Belgrádban 2024. április 10-én. (Fotó: Andrej ISAKOVIC / AFP) Fotó: AFP
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 131 igen szavazattal, 29 ellenében és 11 tartózkodás mellett elfogadott jelentés szerint Koszovó tagsága az emberi jogi normák megerősítéséhez vezetne az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) való hozzáférés biztosításával.

A jelentés szerint a tagságnak lendületet kell adnia Koszovónak, hogy továbbra is előrelépjen az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megerősítése terén. Tagsága Koszovót abban is segítené, hogy megküzdjön a fennálló kihívásokkal, különös figyelemmel a kisebbségi közösségek jogainak jobb védelmére, valamint a kölcsönös bizalom, a megbékélés és a befogadás előmozdítására.

A szerb többségű önkormányzatok szövetségének létrehozása fontos lépés lenne a koszovói szerbek jogainak védelmében − jelentették ki.

Elismerve a kérelem példátlan körülményeit, tekintettel arra, hogy az Európa Tanács számos tagállama nem ismeri el Koszovót önálló államként, a parlamenti közgyűlés diplomáciai lépések megtételére, párbeszédre és kompromisszumra szólított fel. Felkérte továbbá az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát annak biztosítására, hogy Koszovó tagsága ne sértse az egyes tagállamok Koszovó államiságával kapcsolatos álláspontját − tájékoztattak.

„A szégyen napja a kedd, amikor az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megszavazta azt a jelentést, amely Koszovó Európa Tanácsba történő felvételéről szól” − hangsúlyozta Ivica Dacsics szerb külügyminiszter a voksolást követően kiadott közleményében.

A szerb diplomácia vezetője szerint a történelem során először fordul elő, hogy arra tesznek javaslatot felvegyenek-e valamit, ami nem is állam, emellett pedig nem is teljesíti a felvételi követelményeket az emberi és szabadságjogok terén. 

Ellenkezőleg, már tizenegy éve megtagadja, hogy létrehozza a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, ami a nemzetközi kötelezettségük, és a szerb nép ellen terrorpolitikát és etnikai tisztogatást folytat

− idézte a külügyminisztérium közleményét a szerbiai közszolgálati televízió.

A szerb külügyminiszter szerint a döntést a nemzetközi nagyhatalmak nyomására hozták meg, ezzel azonban magának az Európa Tanács és a nemzetközi jogrend alapjait ásták alá. 

A területi egység milyen elvéről fognak a jövőben beszélni, ha éppen most sértették meg Szerbia területi egységét?

− tette fel a kérdést. 

Hozzátette: Szerbia minden erejével folytatja a harcot, hogy május 16-án a miniszterek tanácsa ne hagyja jóvá ezt a döntést. 

Meglátjuk, mennyit ér a nemzetközi közösség ígérete, amelyet Alekszandar Vucsics elnöknek tettek, hogy Koszovót mindaddig nem fogják felvenni az Európa Tanácsba, amíg nem hozza létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Vagy kiderül, hogy ez is hazugság volt

− fogalmazott Ivica Dacsics.

Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök szerint viszont az Európa Tanács parlamenti Kközgyűlésében most végre meghallották az európaiak hangját, és most már csak egyetlen lépés van hátra a szervezetbe történő belépéshez. A koszovói államfő az X-en (korábbi nevén Twitter) megköszönte mindazok támogatását, akik Koszovó felvételére szavaztak, és akik folyamatosan támogatják a koszovói népet.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki egyoldalúan a függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A túlnyomó részt albánok lakta egykori dél-szerbiai tartomány függetlenségét több mint száz ország ismerte el eddig. A kétoldalú kapcsolatok rendezése mindkettejük esetében az európai integráció alapfeltétele. 

A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó egyeztetés brüsszeli közvetítéssel, ám előrelépést a fontos kérdésekben nem tudtak elérni.

 

Borítókép: Szerbia külügyminisztere, Ivica Dacsics Belgrádban 2024. április 10-én (Fotó: AFP/Andrej Iszakovics)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.