idezojelek

Tisza István sem akart háborút

„Az első tragédia Tisza István meggyilkolásával, míg a második szobrának ledöntésével kezdődött el.”

Bánó Attila avatarja
Bánó Attila
Cikk kép: undefined

Éppen kilencven esztendeje, hogy gróf Tisza István monumentális emlékművét 1934-ben felavatták a Kossuth Lajos tér északi oldalán lévő parkban, a Parlament felsőházi bejárata előtt. Az ünnepélyes avatást a volt miniszterelnök születésnapjára, április 22-re időzítették. A grandiózus emlékmű megvalósítása érdekében 1928 tavaszán kezdődött országos gyűjtés, a Tisza István-emlékbizottság kezdeményezése nyomán. Az emlékműre kiírt pályázatot a köztéri szobrairól híres Zala György szobrászművész és Orbán Antal szobrász, főiskolai tanár nyerte meg, így a végleges mű elkészítésére ők kaptak megbízást.

A 17 méter magas emlékmű mindössze tizenegy évig állt sértetlenül. 1945 tavaszán ismeretlen, nyilván kommunista vandálok ledöntötték a főalakot: az öt méter magas Tisza István-szobrot. Az emlékmű megmaradt elemeit 1948-ban különböző helyszínekre szállították és önálló köztéri szobrokként helyezték el, titkolva a Tisza emlékéhez fűződő kapcsolatot.

A baloldal „műkritikusai” az emlékművet már felavatásakor, illetve azt követően is bírálták. Mivel az anarchista baloldal bérgyilkosai által 1918 őszén kivégzett Tisza államférfiúi jelentőségét, a nemzet emlékezetében elfoglalt helyét nehéz lett volna megkérdőjelezni, maradt a Zala György és Orbán Antal alkotta mű esztétikai értékeinek lerombolása. Azokban az időkben szinte divat volt a modernitás jegyeit nélkülöző, történelmi tárgyú, historizáló műalkotások leszólása, így a bírálatokhoz mértéktartóbb, konzervatív hangok is társultak. Egyeseknek az emlékmű hatalmas mérete sem tetszett.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szoborcsoportot Elek István szobrászművész alkotta újra. A 2014. június 9-én, pünkösdhétfőn tartott újraavatási ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. Akik hallották, joggal érezhették, hogy ezúttal 

nemcsak Tisza István kapott kellő történelmi elégtételt, hanem a sokat bírált, egykor ledöntött emlékmű is tisztességes méltatásban részesült. Orbán Viktor a 2014-es ünnepségen – miként száz évvel korábban Tisza István − fontos, a háborút elutasító gondolatokat hangoztatott, holott akkor még híre-hamva sem volt az ukrajnai háborúnak. 

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország jövője elveszni látszott, „amikor Tisza István itt, a parlamentben bejelentette, hogy a mások érdekei miatt kirobbantott, de a saját megmaradásunkért vívott háborút elvesztettük”.

Orbán találóan jegyezte meg: 

Az első tragédia Tisza István meggyilkolásával, míg a második szobrának ledöntésével kezdődött el. Mindez nemcsak azt mutatja, hogy a magyar történelem igazi formálói gyakran mártírokká válnak, hanem azt is, hogy van, akit nem elég egyszer megölni.

 Megállapította: 

Fontos emlékezni arra is, hogy Tisza István eleinte nemet mondott a háborúra, pedig körülötte mindenki más lelkesen helyeselt. […] Sorsszerűnek látszik, hogy amíg a háború első lövése azt az embert ölte meg, aki sohasem képviselte a magyarok érdekeit, addig az utolsó azzal az emberrel végzett, akinek egész élete a magyarok érdekeinek a védelméről szólt.

A tíz évvel ezelőtti esemény apropóján gondoljunk nap­jainkra, amikor ismét olyan miniszterelnökünk van, aki a magyarok érdekeit védelmezi határokon innen és túl, legalább olyan következetességgel, ahogyan azt egykor gróf Tisza István tette. Sokan kívánjuk, hogy minél hosszabb ideig legyen ehhez elegendő ereje.

A szerző író, újságíró

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök Elek Imre szobrászművésszel, a szobor újraalkotójával leleplezi Tisza István egykori miniszterelnök újjáépített szobrát Budapesten, a Kossuth téren 2014. június 9-én. (Fotó: MTI/ Beliczay László)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Apáti Bence avatarja
Apáti Bence

Influenszerek Pressman szeánszain

Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Endréék megmondják a tutit

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Kultúra és ellenkultúra

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Ez eddig a legnagyobb átverés

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.