Hármas bűntudati egyensúly tartja fent az ártalmas, romboló élethelyzeteket
– közölte Frankó László családterapeuta, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának munkatársa, aki gondolatait úgy folytatta: bűntudatot érez a függő, mert szenvednek miatta, a gyermek azért, mert azt hiszi ő tehet róla, a hozzátartozó pedig amiatt, hogy képtelen változtatni – ismertette a láncolatot.
A könyvbemutatóval egybefűzött szakmai találkozót azért szervezték a szeretetszolgálat munkatársai, hogy a szakemberek között is népszerűsítsék a 2012-ben megjelent majd idén a gondozásukban felújított Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban című kiadványt. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat húsz évvel ezelőtt indította útjára a Fogadó Pszichoszociális Szolgálatot, hogy szenvedélybetegeknek és családoknak segítsenek, emellett számos a gyermekekkel foglalkozó szakembereket támogató kiadványt is megjelentettek. A könyv ismertetésében a szerző, F. Lassú Zsuzsa pszichológus, az ELTE egyetemi docense és Kormos Piroska, az Apa, anya, pia program munkatársa, szociálpedagógus működött közre.
Frankó László úgy fogalmazott: minél több szakembert szeretnének megszólítani, a szemléletet továbbadni, hiszen a szenvedélybeteg szülő gyerekeit meg lehet és meg is kell szólítani. Mint mondta, azért dolgoznak, hogy megtörjék az alkoholizmus tabuját és segítsenek a gyerekeken, akik enélkül nagyobb eséllyel lesznek maguk is mentálisan betegek vagy függők.
A könyv szerzője, F. Lassú Zsuzsa arról beszélt, kiadványában nem csak a mentális sérüléseket, de a függőség fajtáit is igyekszik felvonultatni. Kiemelte:
a civilek is tehetnek az alkoholbeteg szülők gyemekeiért, hiszen óriási szükségük van egy támogató felnőttre, akiben a biztonságot látják és aki mellett gyereknek érezhetik magukat.
Ennek legfőbb akadálya, mint említette, hogy a gyermek úgy érzi nem bízhat, nem érezhet és nem beszélhet.
– Ezek a gyerekek azt gondolják, ha túlságosan bíznak, akkor csalódhatnak, amikor mondjuk visszaesik a szülő, ha kimutatják az érzéseiket, akkor abba gyűlölet és olyan gondolatok is vegyülhetnek, hogy az alkoholista szülő bár ne élne, beszélni pedig azért nem beszélnek, mert az egész család hallgat a problémáról – ismertette.
Arra is kitért a szerző, pszichológus: szükséges, hogy az intézményi nevelésben a gyerek el tudjon érni pedagógusokat, akikhez kötődhet és segítik. Ahogyan növekszik, a többi támogatási területet is be kell kapcsolni – hangsúlyozta, hozzátéve: ha egy gyereknek elmondják, nem ő a hibás, akkor a biológiai stressz és a traumatizáció kisebb lesz.
A jelen lévő szakemberek kiemelték, minél nagyobb a gyermek intellektusa, annál nagyobbak a túlélési esélyei, de a jó ellátás – mint a védőnő, orvos, szociális munkás, családgondozó – szintén létszükséglet.
Kormos Piroska szociálpedagógus úgy fogalmazott: a társas készségek támogatása és az érzelmek feldolgozásához szükséges készségek fejlesztése elengedhetetlen a gyerekek védelmében. Mint mondta, a játék és a mese a túlélés eszközei.
Ezek között említette a Lurkó és Bolyhos meséket, amelyek a gyerekek nyelvén, mesében mutatják be a helyzetüket, s egyszersmind a megoldást is.
A szakemberek a terápiákban alkalmazott bábjátékokat, szakembereknek szóló animációs filmeket, társasjátékokat és további a feldolgozást segítő kiadványokat is bemutattak.
Kiemelték továbbá az éjjel-nappal hívható és online is elérhető Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt, mint fontos, segítséget nyújtó szervezetet.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
