– Bár területenként, szerződésenként eltérőek lehetnek a számok, összességében elmondható, hogy ötven százalék körüli emelés lenne talán az, amivel a szektor talán kicsit fellélegezhetne – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Enyedi Csaba. A Hungast kommunikációs igazgatója hozzáfűzte, a közétkeztetés alulfinanszírozottsága ismeretes körülmény, nem könnyű műfaj ez a szolgáltatásforma. Az, hogy ősztől mire számíthatnak a szülők, területfüggő, hiszen jellemzően szerződésben foglalt módon lehetséges az intézményi fenntartóknak – az önkormányzatoknak – és a közétkeztetőknek egyeztetniük a szolgáltatás ellenértékének ügyében. Van olyan önkormányzat is, amelyik nem vagy csak részben hárítja tovább az emelést a szülők felé – fejtette ki. 

Enyedi Csaba emlékeztetett arra is, hogy a nyersanyagárak továbbra is magasak, mert bár az előző év hasonló szakaszához viszonyítva valamelyest valóban csökkentek, ez relatív, ezen költségelemek még mindig messze nem kedvezőek. 

– mondta.

Hogy mégis milyen árakra lehet számítani? – Az élelmiszerárakkal párhuzamos mértékű (33-34 százalékos) drágulás van a menzákon is, a szeptemberi árakról azonban még nem lehet biztosat mondani, hiszen abba az önkormányzatoknak is van beleszólásuk – mondta az InfoRádiónak a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének alelnöke, Páger Zsolt. Az intrejúban úgy számolta,

Sokat javult a menzák minősége 

Enyedi Csaba hozzátette: előnyt jelenthet a kialakult helyzetben, hogy a magyar alapanyagokból dolgozó szolgáltatók könnyebben őrizhetik meg a minőségi sztenderdjeiket a diákok étkeztetésében. A szakember arról is beszélt, még mindig a legolcsóbb és egy jó minőségű, egészségtudatos megoldást jelent a menzakoszt a gyorséttermekkel szemben. 

A Hungast-csoport hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a régi, menzával kapcsolatos előítéleteket és berögzüléseket egy kedvezőbb képpé alakítsa át a társadalomban. Ennek okán hirdették meg a Nyitott kapuk a menzán című programot is, amelynek lényege, hogy a szülők maguk is megkóstolhatják azokat az ételeket, amelyeket a gyermekeik az iskolai étkezések alkalmával fogyasztanak. Az ételek alapanyagainak magas szintű minősége mellett pedig arra is nagy fókuszt helyeznek, hogy évre évre ízletesebb fogásokat tálaljanak a gyerekek elé. 

Úton egy fenntarthatóbb jövő felé

Hosszú évek óta jelentős problémát jelent az ételpazarlás kérdése, amely óvatos becslések szerint a 27-30 százalékot is elérheti. 

– Ezt a megoldást tesztjelleggel alkalmazzuk az arra kijelölt intézményekben. Azt elárulhatom ugyanakkor, hogy nagyon kedvezőek a tapasztalatok, a fogyasztók szeretik, de azt is fontos kiemelni, hogy egy beruházásigényes dologról van szó, másfajta pult- és tálalókialakítást igényel, és nagyfokú konstruktivitást a pedagógusok részéről, hogy az edukációs része is megvalósulhasson, hiszen ennek is nagy szerepe van – avatott be Enyedi Csaba. 

– Ebből adódóan a beruházások, és az átszervezések okán van költségvonzata, ugyanakkor a fenntarthatósági törekvéseinkkel összhangban nagy öröm, hogy az élelmiszerhulladék ezáltal csökkenthető. A 37/2014-es EMMI rendeletnek megfelelően természetesen a megfelelő adagokat mindenkinek biztosítjuk így is, azonban az, hogy mennyit fogyaszt el belőle egy gyermek, az az előre kitálalt étel esetén is már egyénfüggő dolog volt, amely felett nincs és nem is lehet kontrollunk. A svédasztalos tálalásnál azonban jó eséllyel csak annyit szed ki a fogyasztó, amennyit meg is eszik, míg az előre megtálalt fogások esetén a megmaradt mennyiség élelmiszerhulladékként végzi – összegezte a Hungast-csoport kommunikációs igazgatója.