– A mai globális világban különösen fontos, hogy belső békénk és biztonságunk megőrzése érdekében ne adjuk fel se az értékeinket, se az összetartozás érzését – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton Somoskőújfalun.
Felidézte, hogy Somoskőújfalu és Somoskő a trianoni döntés következtében négy évig volt a szomszéd állam része. Hozzátette, az elcsatolt települések lakosainak meg kellett tanulniuk egy másik ország részeként élni.
Szili Katalin beszédében kiemelte:
Somoskő és Somoskőújfalu szerencsések voltak, mert voltak olyan emberek, akik hittek abban, hogy lehet változtatni, még akkor is, amikor Európa elfelejtette a békekötés művészetét.
A Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket többéves tárgyalássorozat eredményeként, Krepuska Géza orvosprofesszor, Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. igazgatója és Auer Pál jogi szakértő közbenjárására. Szili Katalin közölte: a trianoni békediktátumot 1920. június 4-én, a népszövetségi határozatot, amelynek alapján a Csehszlovákiának biztosított 61 631 négyzetkilométerből 15 négyzetkilométert visszakapott Magyarország, 1924. február 15-én írták alá, mindkettőt 16 óra 30-kor.
A főtanácsadó köszönetet mondott a haza iránti hűségért, a közösség szolgálatáért az akkori közbenjáróknak, az egykori Határmegállapító Bizottság visszacsatolást segítő három tagjának: Wilfrid Carey brit alezredesnek, Andó Rikicsi japán őrnagynak és Tánczos Gábornak. Ugyancsak köszönetet mondott a Somosi Kultúráért Egyesületnek és a Somoskői Váralja Egyesületnek, mert a civil szervezeteknek köszönhető a hazatérés napi ünnepségek megrendezése.
A szombati program szentmisével kezdődött a templomban, majd a Petőfi Sándor Művelődési Házban folytatódott az ünnepi műsorral.
Tábori Anita Katalin polgármester úgy fogalmazott:
„amikor száz éve hazatértünk, az nemcsak a falunknak volt óriási öröm, hanem minden elszakított településnek jelzés volt, hogy Trianon nem örök”.
Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke azt emelte ki, hogy az elszakított területek közül egyedül Sopronban volt mód népszavazásra; a nógrádi falvak visszatérése sikerének összetevői között említette a civil diplomáciai tevékenységet és a határkijelölő bizottság három tagjának döntését.
Becsó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője azt mondta: Trianonnal a magyarság a Kárpát-medencei története során a legnagyobb veszteségeket szenvedte el, a korabeli nemzetközi politika Magyarországot életképtelenségre, a nemzetet szétszakítottságra ítélte.
„Évszázados áldozatos helytállás eredménye, hogy államunk újra életképes, nemzetünk lelkileg újra összeforrott, és ezt az állampolgárság köteléke közjogilag is megerősítette”
– tette hozzá.
Posztumusz díszpolgári címet kapott Andó Rikicsi japán őrnagy, az elismerést a japán nagykövetség munkatársa vette át. Az ünnepséget követően koszorúzást tartottak a Hazatérés Házánál hagyományőrző honvédek díszőrségének részvételével, ágyúszó kíséretében.
A hazatérés 100. évfordulójára egyedi képeslap készült, és erre az alkalomra megsütötték a Hazatérés tortáját is. Az Országgyűlés 2017-ben Becsó Zsolt és Balla Mihály fideszes képviselők indítványára adományozta a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet Somoskőnek és Somoskőújfalunak. A visszacsatolást 1999 óta ünneplik a hazatérés napjaként.
Tábori Anita Katalin, Somoskőújfalu polgármestere a 100. évforduló februári programjait ismertetve arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a múlt szombaton a somoskőújfalui vasútállomásra érkezett a Krepuska emlékexpressz, a vonatot zászlókkal fogadták a falu lakói.
Csütörtökön egy dombormű leleplezésével emlékeztek a Hazatérés Házánál a Határmegállapító Bizottság visszacsatolást segítő három tagjára, és centenáriumi képzőművészeti kiállítást nyitottak meg. Aznap 16.30-kor, abban az időpontban, amikor száz évvel ezelőtt lezárultak a határviták és aláírták az átadási iratokat, megszólalt a falu templomának harangja, majd levetítették a Hazatért falu című filmet.
