A magyar emberek méltóságának védelmében
Megköszönte a támogatást az államfő, és elöljáróban megjegyezte: nem tervezte, hogy köztársasági elnök lesz, de az évek során megtanulta becsülni a véletlen és a kéretlen események sorsformáló erejét.
– A hazát, a nemzetet szolgálni a legnagyobb megtiszteltetésnek tartom. Elnökként mindig a magyar emberek méltóságának a védelmezője akarok lenni – jelentette ki Sulyok Tamás, és méltatta elődeit, akik kikövezték az utat, amin haladhat.
Minden cselekedetemmel azt az egységet szeretném kifejezni, hogy mi, magyarok, több mint ezeréves történelemmel bíró büszke európai és a jogot minden eszközzel érvényesíteni szándékozó nép vagyunk, és mindezt meggyőződésből, érzelmektől vezérelve, humorral átszőve képesek vagyunk megtenni
– jelentette ki az államfő. – Az én támaszom, életem iránytűje a jog. Ez alapján kívánok dolgozni – húzta alá. Kiemelte, hogy elnöksége alatt mindvégig a közjog talaján fog állni.
– Magyarország egy ezeréves államisággal rendelkező, a népszuverenitás alapján működő ország. A jogállamot manapság sokszor használják politikai értelemben, azonban a jogállam fogalmát úgy használom, hogy az állam működésének az egésze a jognak van alávetve. Minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető – hangsúlyozta Sulyok Tamás.
Nemzeti és európai
– Az alaptörvény pontosan fogalmaz: a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ez az egység az, amit nem lehet és nem is engedek megbontani – közölte a köztársasági elnök. Hozzátette: nem feledi, hogy honnan jött, milyen szellemi, kulturális térben vert gyökeret családja és személyes élete.
Magyarságom, keresztény hitem, kulturális hovatartozásom, amely úgy nemzeti, mint európai, és úgy európai, mint nemzeti, forrásai értékeimnek. Ebből táplálkozik életem és munkám, és csak ebből a nézőpontból tudom és akarom is szemlélni a világot
– jelentette ki Sulyok Tamás.
A köztársasági elnök felidézte: a nemzetközi kapcsolatok iránt viselt nyitottságban és a külhoni magyarokkal való szoros kapcsolattartásban elődje kiváló példával járt előtte, amit ő is követne, erről az útról nem kíván letérni. Az elmúlt évek egyik legfontosabb eredményének tartja, hogy
Magyarország köztársasági elnöke nem csak lelki, hanem közjogi értelemben is felelős határon innen és túl honfitársaiért, és ennek határozottan eleget kíván tenni.
– Sorsközösségünkből adódik, ezért kiemelten fontos számunkra a szomszédainkkal, regionális partnereinkkel való jó kapcsolat, valamint együttműködés a visegrádi országokkal. Együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével – mutatott rá Sulyok Tamás, és kiemelte a rászorulók, az önhibájukon kívül bajba jutottak támogatását, akik mindig számíthatnak rá.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy hazánk megkérdőjelezhetetlenül a nyugat része.
– Európaiságunk Szent István döntése volt, amit nemzedékek sora erősít meg, mind a mai napig. Mi magyarként forrtunk össze Európa sorsával, és mindaddig tudjuk erősíteni a kontinenst, míg ezt magyarként tehetjük. Európa jövője nem csak rajtunk múlik, hanem minden országon. Kiemelten fontos, hogy a bizonytalanságban, mi, magyarok, álljunk biztos lábon – szögezte le Sulyok Tamás.
A jó élet, a biztonság és a szabadság kiteljesedése szerinte akkor lehetséges, ha a polgárok és az állam célja közös.
– Az államnak szolgálnia kell a polgárokat. Ha egy állam büszke az erényeire, akkora a hibáit is vállalnia kell. Bizalom nélkül nincs állam, gazdaság és jogrendszer sem. Arra fogok törekedni, hogy a kölcsönös érdeklődést, megértést és a tiszteletet biztosítsam – húzta alá Sulyok Tamás.
– Családjaink békéje és országunk stabilitása rajtunk áll. Köztársasági elnökként minden cselekedeteimmel azért fogok dolgozni, hogy mi, magyarok, örökségünkhöz hűen, büszkék lehessünk majd történelmünk előttünk álló, XXI. századi fejezeteire is. Eskümhöz és meggyőződésemhez hűen, az alaptörvény által számomra biztosított keretben, minden tudásommal és erőmmel szolgálni fogom hazámat és nemzetemet – zárta gondolatait Magyarország köztársasági elnöke.
Sulyok Tamás március 5-én lépett hivatalba. Az Országgyűlés február 26-án választotta meg köztársasági elnöknek, miután elődje, Novák Katalin a kegyelmi ügy miatt lemondott. A szavazás után a megválasztott államfő ünnepélyesen letette a hivatali esküt.
Az új köztársasági elnök első lépése az volt, hogy hivatalba lépése napján aláírta a Svédország NATO-csatlakozásáról hozott parlamenti döntést. Sulyok Tamás szerdán találkozott Orbán Viktorral a Sándor-palotában. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közölte: a kormányfő és a köztársasági elnök rendszeresen fognak konzultálni egymással a Magyarország szempontjából legfontosabb geopolitikai, európai és belföldi ügyekről.
