Ez a szakemberek szerint arra utal, hogy a nem megfelelő alvás a zsigeri zsírlerakódás korábban fel nem ismert kiváltó oka, legalábbis rövid ideig.

Az önkénteseket a kísérlet során két csoportra osztották, ahol az egyik csoport éjszakánként kilenc órát aludt, a másik csoportnak pedig mindössze négy órát engedtek pihenni két héten át.

Három hónappal később a teszteket megismételték, ám a résztvevők csoportját cserélték.

A Journal of the American College of Cardiology folyóiratban publikált tanulmányban a zsigeri zsír felhalmozódásában mutatkozó különbségek mellett a tudósok azt is észrevették, hogy a kevesebbet alvó résztvevők átlagosan napi több mint 300 plusz kalóriát fogyasztanak, mintegy 13 százalékkal több fehérjét és 17 százalékkal több zsírt.

Az energiafelhasználás nagyrészt változatlan maradt.

A vizsgálat során a csapat figyelemmel kísérte az energiabevitelt és -felhasználást, a testsúlyt, a zsíreloszlást (beleértve a hason belüli zsigeri zsírt is), valamint az étvágy biomarkereit.

A zsigeri zsírfelhalmozódást csak CT-vizsgálattal észleltük, különösen azért, mert a súlygyarapodás meglehetősen szerénynek mondható, csak körülbelül egy kilogramm

– mutatott rá Naima Covassin, a Mayo szív- és érrendszeri gyógyszerkutatója, a tanulmány első szerzője. 

A súly mérése önmagában így hamisan megnyugtató lenne a nem megfelelő alvás egészségügyi következményei tekintetében.

Hozzátette: az, hogy a hasi zsírfelhalmozódást nehéz észrevenni, csak még veszélyesebbé teszi.

A szakemberek kiemelték azt is, hogy az elegendő alvás kiemelten fontos az agyi funkciók, például a memória működéséhez, a test megfelelő hidratáltságának megőrzéséhez, valamint a demencia elleni védelemhez, de több mentális és fizikai egészségügyi hatása van.

Ez a tanulmány pedig most rámutatott arra is, hogy számos más egészségügyi kockázatra is kiterjedő hatása lehet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)