A helyzet a főbb európai piacokon is hasonló volt: a német DAX 28 százalékkal ér többet, mint a negyedév elején, a francia CAC 40 index esetében 15 százalék az erősödés mértéke. A hazai tőzsdeindex, a BUX kisebb mértékben, 11 százalékkal emelkedett, aminek az oka, hogy a BUX értékét több mint kilencven százalékban négy részvény határozza meg, és közülük csak az OTP ugrott nagyot – 22 százalékot –, a Mol kismértékben még esett is, a Richter és a Telekom pedig öt-öt százalékkal emelkedett.

A főbb tőzsdéken lezajlott páratlan emelkedést a szakértők leginkább azzal magyarázzák, hogy a nagy jegybankok, köztük főleg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed óriási összegeket, több ezer milliárd dollárt bocsátottak a piacra megnövelt eszközvásárlási programjaikkal, és ennek jelentős hányada a részvénypiacokra áramlott. Ez magyarázhatja azt az ellentmondást is, hogy sok tőzsdei cég eredményében jelentős visszaesés várható a páratlan gazdasági recesszió miatt, a befektetők ezzel most mégsem törődnek, abban bízva, hogy a Fed a tőzsdére is figyel, és bármennyi pénzt hajlandó a piacra bocsátani, hogy ne essenek az árfolyamok.

Ez azonban hosszú távon nem fog működni, mivel a jegybankok a gazdasági növekedésre és az inflációra fognak figyelni, nem a tőzsdei árfolyamokra. Azok megtámasztására csak a pánik időszakában volt szükség, hisz a pénzügyi piacokon helyre kellett állítani a bizalmat.