Románia, Szlovákia, Csehország, Görögország és Magyarország divatkereskedelmi piacának elemzése egyértelműen arra utal, hogy gyökeres átalakulás várható a szegmensben.

A gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik. A Glami távirati irodához eljuttatott közleménye szerint az online kereskedők helyzeti előnye megkérdőjelezhetetlen, a kereskedelmi láncok több ezer offline üzletet zártak be, és jelentős összegeket fektetnek e-kereskedelembe. A jelentés szerint a régió az egyik leggyorsabban növekvő piac Európában: a vizsgált országokban a divatcikkek forgalma 2020-ban elérte a négymilliárd eurót, ennek negyedét az online értékesítés adta, amely régiós szinten húsz százalékkal bővül az idén.

A magyar piacon a divatcikkek online e-kereskedelme negyven százalékkal nőtt 2020-ban, szemben a várt 14 százalékkal. A koronavírus-járvány azonban az egész divatpiacra negatívan hatott, a forgalom értéke 11 százalékkal esett vissza Magyarországon. A pandémia első hullámában az online vásárlások mintegy 25 százalékát az első online vásárlók tették ki Romániában és Szlovákiában, míg Magyarországon 13 százalék volt ez az arány.

Az új vásárlási minták – a tanulmány szerint – tartóssá válnak a jövőben, a felmérésében részt vevők 41 százaléka biztos abban, hogy a pandémiát követően is elsősorban az interneten vásárol majd divatcikkeket. A kutatás szerint a régióban működő e-kereskedelmi vállalkozások vezetőinek csaknem fele a közösségi média elsődleges értékesítési csatornává válását nevezte meg a divat e-kereskedelem jövőjét leginkább meghatározó tényezőként.

A felmérés alapján 2021, nagy valószínűséggel, a mesterséges intelligenciát (MI) használó technológiák elterjedésének az éve lesz. Az e-üzletek egyre nagyobb arányban hajlandóak ebbe fektetni. Míg korábban csak az elektronikus kereskedelem óriásai használták a gépi tanulás algoritmusait az értékesítési trendek megismerésére, mára már a kisebb webshopok is ugyanígy tesznek.

A kérdésekre válaszolók rávilágítottak arra is, hogy a járványhelyzet hatására tavaly a kesztyűk és sálak értékesítése kiugróan nőtt, 151, illetve 215 százalékkal, köntösökből 144 százalékkal, hálóruhákból pedig 106 százalékkal többet adtak el tavaly a magyar piacon. Eközben a fürdőruhák iránti kereslet 31 százalékkal esett vissza, és 25 százalékkal kevesebb körömcipőt értékesítettek, ahogyan jelentősen megcsappant az alkalmi ruhák iránti kereslet is.