Veszélyben a talajok minősége

A klímaváltozás mellett az intenzív mezőgazdasági termelés is sokat rontott a termőföldek állapotán. Bár a szakemberek szerint Magyarország termőföldjei Nyugat-Európához viszonyítva még viszonylag jó állapotban vannak, a mező- és erdőgazdasági területek mintegy ötven százalékát veszélyezteti a talajromlás. Az egészséges talajéletért a gazdálkodók is tehetnek. A fenntartható termelési módokkal pedig nemcsak a talajok minőségét javíthatják, hanem az új agrártámogatási rendszerben is többlettámogatást kaphatnak.

2023. 05. 12. 4:52
null
Hajdúszovát, 2022. július 18. Repedezett termõföld egy kukoricatáblában a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a tavalyi év is száraz volt hazánkban, majd idén ez tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény idõjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középsõ és tiszántúli részén van. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Riasztó tempóban romlik a termőföld állapota, a talajok minőségére a klímaváltozás és a nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlat is súlyos hatást gyakorol. A talajtani szakemberek szerint a víz- és szélerózió, a hirtelen lezúduló nagyobb mennyiségű csapadék, valamint az aszályos időszakok hektikus váltakozása gyorsítja a termőtalajok pusztulását. A szélsőséges klimatikus viszonyok mellett azonban az emberi tevékenység is potenciális veszélyforrásnak számít. Az intenzív termelési technológiák alkalmazása, a túl sok műtrágyahasználat, a szűkített vetésforgók mind a talajminőség romlásához vezetnek.

A Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete szerint Magyarország termőföldjei Nyugat-Európához viszonyítva még viszonylag jó állapotban vannak, bár a szántóföldi művelésű területek több mint harmada, az ország területének negyede valamilyen mértékben már erodálódott. A mező- és erdőgazdasági területek mintegy hatvan százaléka veszélyeztetett a talajdegradáció által. 

Termőtalajaink az uniós országokéhoz képest viszonylag jó állapotban vannak, de megfigyelhetők a káros folyamatok: a savanyodás, a szikesedés, a víz és a szél okozta erózió, defláció. A mezőgazdasági művelésű területeink 52 százaléka a termelés szempontjából valamilyen mértékben csökkent értékű. A talaj termőképességének megóvása azért is fontos, mert a talajminőség romlásával veszélyeztetjük az élelmiszerek minőségét is – olvasható a szövetség elemzésében.

Mi a talaj? A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztató kiadványában szereplő definíció szerint a talaj ásványi részecskékből, élőlényekből, vízből, levegőből és szerves anyagokból áll, tehát élő, de a mai állítások szerint nem megújuló erőforrásnak számít. A jó talaj olyan, mint a jó kenyér – kovász, szerves anyag, porozitás, víztartás –, ha nem vigyázunk rá, „zsemlemorzsa” lesz, azaz szerkezetességét, megfelelő víz- és tápanyag-gazdálkodását elvesztve porrá válik a felszíne. 

A talaj minősége ugyanakkor nem csak környezetvédelmi szempontból fontos, hiszen a megfelelő kondícióban lévő termőföld a jó termés alapja. 

A műtrágyák és a növényvédő szerek túlzott használata ugyanakkor mára sok helyen kizsigerelte a talajt, ami miatt csökkennek a terméshozamok. Ugyanakkor míg egyes gazdák a felhasznált műtrágya mennyiségének növelésével válaszolnak erre a helyzetre, a fenntarthatóságot szem előtt tartó termelők a talajélet ösztönzését célzó termelési módokkal és megoldásokkal válaszolnak erre a problémára. Ez utóbbi sajnos még nem számít általános megoldásnak a magyar gazdatársadalomban. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Vincze Ambrus talajmegújítási specialista, növényorvos szerint a gazdálkodók egy jelentős része nagyon nehezen engedi el a régi, megszokott módszereket, s csak kevesen vannak azok, akik készek arra, hogy teljes szemléletváltással reformálják meg a gazdaságukat. – Váltani akarnak a gazdák, de még a mostani válságos időszak ellenére is sokan megmaradnak a megszokott módszereknél – jegyezte meg. 

A talajegészség öt alapelve mentén a teljes gazdaságszemléletet át lehet alakítani. A takarónövényekkel és a biológiai tápanyagokkal pedig újjá lehet építeni azokat az elemeket, amelyek hozzásegítik a gazdálkodókat ahhoz, hogy évről évre stabil eredményeket érjenek el. 

Mindezt az idén elinduló új közös agrárpolitika is támogatja. A megváltozott támogatási rendszerben a korábbinál jóval nagyobb teret kapnak a fenntartható gazdálkodási formák. Az új agro-ökológiai alapprogramban a gazdálkodók számos jó gyakorlat közül választhatnak, a vállalásaik után pedig többlettámogatást szerezhetnek. Ilyenek például a talajtakarás, a növénytermesztés diverzfikációja, a másodvetések alkalmazása.

 A környezeti célkitűzések teljesítése a többlettámogatások mellett hosszú távú gazdasági előnnyel is jár. A megfelelő agrotechnika használatával javul a talaj tápanyag- és vízmegtartó képessége, a biológiai sokféleség növelése enyhítheti a klímaváltozás negatív hatásait.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.