Pénteken szavaz az Országgyűlés a 2024-es költségvetésről. A kormány úgy számol, hogy jövőre négy százalék lesz a bruttó hazai termék (GDP) növekedése az erre az évre várt másfél százalék után. A magyar gazdaság 2010 óta állt növekedési pályára, majd a bővülés dinamikáját előbb a járvány, míg később az orosz–ukrán háború lassította le.
Járványtól a háborúig
Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, akkor azt láthatjuk, hogy a kormány járványkezelésének köszönhetően Magyarország gyorsan kilábalt a pandémia okozta gazdasági válságból. Az intézkedéseknek is köszönhetően 2021-ben rekordmértékű, 7,2 százalékos GDP-növekedést ért el a gazdaság. Ez a lendület 2022-ben lassult le a háború messzemenő negatív következményei és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt. Így tavaly végül 4,6 százalékos növekedést lehetett elkönyvelni, amely az uniós átlagnál 1,1 százalékponttal kedvezőbb teljesítmény volt. Mind a foglalkoztatás, mind a beruházások rekordszinteket értek el az elmúlt időszakban.
Megjegyzendő, hogy Magyarország a járvány utáni időszak gazdasági sikereit úgy érte el, hogy az uniós helyreállítási forrásokból a mai napig egy fillért sem kaptunk.
Ennek kapcsán a kormány konvergenciaprogramja megjegyzi: ezek a források ahelyett, hogy az eredeti céljuk szerint hozzájárultak volna a gazdaság megerősítéséhez, a visszatartásukkal kapcsolatos elhúzódó bizonytalanságok nyomán kedvezőtlenül hatottak a nemzetközi pénzügyi befektetőkre és a Magyarországot terhelő kamatfelárakra, valamint a konjunktúrafolyamatokra. Ezen túlmenően mesterségesen hátrányos versenyhelyzetbe hozták hazánkat éppen a háború okozta egyébként is súlyos gazdasági és energetikai kihívások közepette.
Harc az energiafronton
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az orosz–ukrán háború és a szankciók több csatornán keresztül is kedvezőtlenül hatnak a konjunktúrafolyamatokra: gyorsan ingadozó energia- és alapanyag piacokhoz vezetnek, fenyegetik a nemzetközi ellátási láncok zavartalan működését, valamint rontják az üzleti kilátásokat. Emellett a világszerte magas infláció visszaszorítására tett monetáris lépések fékezik a világgazdasági konjunktúrát, ahogy az említett európai uniós források lehívhatóságának késleltetése is visszahúzó erőt fejt ki. A konvergenciaprogram megemlíti azt a tényt is, hogy a legtöbb európai országgal ellentétben Magyarországnak nincs tengerpartja, ezért az energiaimport diverzifikációja fokozott kihívást jelent.
A diverzifikáció lehetősége a földgázbeszerzés tekintetében már fennáll: Szlovénia kivételével az összes környező országgal van Magyarországnak vezetékes összeköttetése.
Folyamatban van az új potenciális beszerzési források felkutatása is. A kőolaj tekintetében az várható, hogy 2025 végére a finomítói és infrastrukturális fejlesztések következtében a magyar finomítók többféle típusú kőolajat tudnak majd feldolgozni. A kormány ezen túlmenően a belföldi kitermelés növelésével és a megújuló erőforrások kihasználásával is törekszik az energiaimport függősség csökkentésére.
Stabil pillérek
Mindezek mellett a gazdaság bővülését így is több pillér támaszthatja alá. Ilyen a magas szinten stabilizálódott foglalkoztatás, amelyet több kormányzati intézkedés támogat. Ide sorolhatók a Baross Gábor újraiparosítási program és a Széchenyi-kártya kedvezményes hitelei is. A magas kamatkörnyezetben a kamattámogatott kölcsönök jelentős segítséget nyújtanak a vállalati szektornak, emellett a vissza nem térítendő támogatások is jelentős mértékben járulnak hozzá a nehéz helyzetbe került cégek versenyképességének megőrzéséhez.
Szintén fontosak a háztartásokat és a családokat védő intézkedések, melyekbe bele tartozik a rezsivédelem és az infláció letörését szolgáló lépéssorozat is. A reáljövedelmeknél átmeneti csökkenés tapasztalható, ami visszafogja a fogyasztást.
Az inflációs nyomás enyhülésével azonban az év második felétől ismét kedvező irányt vehetnek a folyamatok.
Mindezek mellett lehet építeni az európai összehasonlításban is élénk beruházási aktivitásra. A megvalósuló nagyberuházásokkal új kapacitások épülnek ki, másfelől a nemzetközi szállítmányozás és a nemzetközi turizmus visszaépülése biztosíthatja a kivitel folytatódó bővülését. Azaz: a növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben valósulhat meg, amelyhez a fogyasztás, a beruházások és a külkereskedelem egyaránt pozitívan járulhat hozzá.
Kedvezőbb nemzetközi kilátások A magyar kormány várakozása szerint a nemzetközi környezet is segítheti a magyar gazdaságot, legalábbis valamivel pozitívabbak a kilátások, mint egy évvel ezelőtt. A csökkenő energiaárak, valamint a stabilizálódó gazdaság mind az Egyesült Államokban, mind Európában az infláció tetőzéséhez vezetett. A gazdasági kilátások javulását jelzi továbbá, hogy a 2021 közepe óta trendszerűen csökkenő bizalmi indexek is látszólag elérték mélypontjukat az elmúlt hónapokban. Azaz: a külső tényezőket figyelembe véve, a világpiaci nyersanyag- és energiaárak normalizálódása, a gazdaságok alkalmazkodóképessége következtében a globális inflációs nyomás enyhülése várható, továbbá a világkereskedelem is élénkülhet. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő szerint a világgazdaság aktivitása a vártnál élénkebb, különösen a feltörekvő térségben, így a globális növekedés is valószínűleg gyorsabb lesz a korábbi előrejelzéseknél. Így az előző, márciusi globális prognózisában szereplő kettő százalékról 2,4 százalékra emelte a világgazdasági szintű hazai össztermék idei egész évi bővülésére szóló becslését.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Vémi Zoltán)
