–Az izraeli háború az olajpiacon is új helyzetet teremtett. De vajon megismétlődhet a ’73-as olajválság? – tette fel a kérdést a közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője részletezte is az álláspontját a történésekről.
Jelezte: az látszik, hogy a Hamász támadását követően a világpiaci olajárak a korábbi árszintnél öt-hét százalékkal magasabban stabilizálódnak. A növekmény jelentős ugyan, de egyelőre nem drámai. Ez szerinte részben annak köszönhető, hogy a jelenlegi helyzet bizonyos értelemben az ötven évvel ezelőtti fordítottja.
Míg korábban a jom kippuri háború az olajválság gyújtópontját jelentette, ezúttal a fegyveres konfliktus egy meglévő energiaválságban robbant ki. A támadásra ráadásul éppen akkor került sor, amikor úgy tűnt: a feszültségek enyhülhetnek.
– Szaúd-Arábia közeledni kezdett Izraelhez, és a Wall Street Journal arról számolt be, hogy Amerika kedvéért még az olajkitermelését is fokozhatja. A hírek hatására a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára kilencven dollár fölötti szintről 84 dollárra csökkent. A közeledés azonban feltüzelte a Hamászt, és így érdemben hozzájárulhatott a támadáshoz is. Az izraeli válasz hatására Szaúd-Arábia már jelezte, hogy felfüggeszti a tárgyalásokat, így az enyhülés is meghiúsulni látszik. A Brent árfolyama újra kilencven dollár fölé emelkedett, ami azt mutatja, hogy a piaci szereplők beárazták az új geopolitikai viszonyokat – magyarázta az üzletágvezető.
Támadás Izrael ellen
