Trendforduló figyelhető meg a hazai védelmi iparban. Az ágazat a kétezres évekre lényegében megszűnt, 2020 nyarától kezdett újra feléledni oly módon, hogy a magyar állam a világszinten is meghatározó német hadiipari céggel, a Rheinmetall-lal szerződött gyalogsági harcjárművek hazai gyártására – írta a Világgazdaság annak kapcsán, hogy jelentősen felfuthat az ágazat a következő években.
Valamennyi részegységet, folyamatot beleszámítva nyolc városban van vagy lesz Magyarországon fegyvergyártás. A legjelentősebbnek Zalaegerszeg mondható, ahol az említett harcjárművek is készülnek. Kaposváron a kiegészítő radar- és fegyverrendszerek integrációja zajlik, Gyulán civil és katonai helikopterek alkatrészei készülnek, Kiskunfélegyházán pedig kézilőfegyverek.
Győrben páncélozott harcjárművek gyártását tervezik, Várpalotán lőszerekét, Nyírteleken radarok készülnek majd, Szeged pedig a civil felhasználású lézertechnológia fejlesztésében, gyártásában kap szerepet.
A Világgazdaság információi szerint mindezt beleszámolva és összeadva
néhány éven belül a magyar védelmi ipar teljesítménye adhatja a hazai GDP egy százalékát.
Ez szakértők szerint abszolút reális várakozás. Az elsőre alacsonynak tűnő részarány jelentős összeget képvisel. Jelenleg a hazai nemzeti össztermék valahol 75 és nyolcvanezer milliárd forint körül alakul, az elmúlt 13 évben pedig nagyjából megháromszorozódott a magyar gazdaság összteljesítménye 27 ezer milliárdról. Az egy százalék a jelenlegi adatok szerint több mint ezermilliárdos részesedést jelentene. Jóval kisebb részarány ugyanakkor, ha járműiparhoz hasonlítjuk, amely közel 150 ezer munkahelyet biztosít, és a jelenleg a GDP húsz százalékát állítja elő. Utóbbi arányát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter harminc százalékra kívánja növelni.
A védelmi ipar fejlesztését indokolja, hogy az iparág szuverenitási kérdés is, a modern haderő pedig vitathatatlanul súlyt ad Magyarország érdekeinek képviseletéhez. Az, hogy a honvédelem magyar kapacitásokból biztosítható, különösen pozitív a lap cikke szerint, hiszen „végső soron lehetőséget teremt a harcképesség fenntartásához akkor is, ha a hadiipari szállítási láncok megszakadnának”.
Cél ugyanakkor az is, hogy a haderőre fordított összeg megtérüljön, a beruházások a ráfordítás dupláját hozzák vissza. Ehhez fontos kérdés, hogyan lehet a Magyarországon legyártott haditechnikát becsatornázni a nemzetközi piacokra és értékesítési platformokra. Az állam ugyanakkor nemcsak nyereség formájában tudja visszaszedni a kiutalt támogatásokat, hanem egyebek mellett adóban és a foglalkoztatottságon keresztül is.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Sztaniszlav Horvath)
