A héten egyhetes körútra érkezett Európába Hszi Csin-ping kínai elnök, az út során pedig tárgyalt Emmanuel Macron francia és Alekszandar Vucsics szerb elnökkel, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, valamint a csak emiatt Párizsba utazó Ursula von der Leyen bizottsági elnököt is fogadta. A kínai elnök utoljára 2019-ban járt hivatalos úton Európában, akkor Görögországba látogatott. A mostani európai látogatás azért is kiemelt jelentőségű, mert a koronavírus-járvány kitörése óta mindössze tízszer látogatott külföldre a kínai államfő. A diplomáciai körút okán a Nézőpont Intézet gazdaságkutatói az Eurostat külkereskedelmi statisztikái alapján megvizsgálták, hogy gazdasági szempontból mit is jelent Kína az európai gazdaságnak.
Az első gazdasági tény:
Húsz év alatt az Európai Unió és Kína között a kereskedelmi forgalom a hatszorosára növekedett, a külkereskedelem belső arányait tekintve pedig Kína súlya megduplázódott.
Tavaly Európa 515,9 milliárd euró értékben importált Kínából, míg az export 223,6 milliárd euró volt. A kettő egyenlege mínusz 292,3 milliárd, azaz csaknem háromszázmilliárd euróval fizetett a kontinens többet Kínának, mint amennyi pénz onnan a kereskedelem során visszaérkezett. Ez az érték 2003-ban az import esetében még csak 89 milliárd euró volt, az export esetében pedig 38,7 milliárd euró. Két évtized alatt tehát a kereskedelmi forgalom körülbelül a hatszorosára növekedett.
Míg húsz éve az Európai Unió összimportjának 3,7 százaléka származott Kínából, addig 2023-ra ez az arány már 7,9 százalékra nőtt. Az export esetében pedig 2003-ban még csak az összes eladott termék 1,8 százaléka ment Kínába, 2023-ra viszont már 3,3 százalékra változott ez az arány.
A világpolitikai erőviszonyok átrendeződésének egyik lehetséges következménye a blokkosodás lehet, amely a számok alapján Európát mély válságba is taszíthatja. Blokkosodás esetén a kontinens eurómilliárdokban mérhető piacokat veszítene, másrészről a kínai import kiesése bizonyos termékek esetében komoly áruhiányt idézhetne elő a kontinens boltjaiban, illetve termelési láncaiban.
A második gazdasági tény:
Kínából a hollandok, a németek és az olaszok importálnak legtöbbet az Európai Unió országai közül.
Kína legnagyobb európai importőre 2023-ban Hollandia volt, a behozatal értéke elérte a 117,7 milliárd eurót. Őket 94,9 milliárd euróval a németek követik, míg harmadik helyre 47,6 milliárd eurós importjával Olaszország szorult. A három ország adja együtt a 27 tagú Európai Unió teljes kínai importjának több mint ötven százalékát (a hollandok 22,8, a németek 18,4, az olaszok pedig a kínai import 9,2 százalékáért felelnek). A magyar import 11 milliárd euró, amely az egész közösség behozatalának mindössze két százalékát jelenti.
Hszi Csin-ping Budapesten
