– Ez egy valódi fordulópont Japán és az uniós tagállamok kapcsolatában, amelynek jelentősége az egész nemzetközi viszonyrendszerben ösztönzőleg hat – magyarázta lapunknak Hirosze Joko, az ­eurázsiai térség elismert szakértője. A kutató elmondta: a pozitív előrehaladást némileg beárnyékolja Nagy-Britannia uniós tagságának a megszűnése, a szigetországban számos japán nagyvállalat folytat üzleti tevékenységet. Tokió nagy érdeklődéssel tekint a májusban esedékes európai parlamenti választásokra is, ahol a várakozások szerint alapjaiban átrendeződik a politikai erőegyensúly, magyarázta a kutató.

Kiemelte: a kontinenst terhelő de­stabilizáló tényezőknek köszönhetően az utóbbi években felértékelődött az ­eurázsiai térség szerepe a világpolitikában, a felmerülő nehézségek pedig egyértelműen együttműködésre ösztönzik az azonos értékeket képviselő blokkokat. Mint mondta, mivel a problémákat csak közös erőfeszítéssel lehet megoldani, ezért különösen fontos, hogy ­Európa és Japán tovább erősítse kapcsolatrendszerét.

Az Európai Unió közelmúltban ismertetett, Európa és Ázsia összekötésére irányuló stratégiája például kiválóan összeköthető Japánnak a szabad és nyitott indiai–csendes-óceáni térségre irányuló straté­giai célkitűzéseivel. – Egy ilyen szövetség akár képes lenne ellensúlyozni a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezést, valamint az EU riválisaként Moszkva által létrehozott – elsősorban az egykori Szovjetunió tagállamait tömörítő – Eurázsiai Gazdasági Uniót, magyarázta Hirosze Joko.

Japán és Magyarország idén ünnepli a két ország közötti kapcsolatok fennállásának 150. évfordulóját, emlékeztetett a kutató. Szerinte a japán befektetők nagyra értékelik a hazai üzleti környezetet, az EU és a szigetország között életbe lépett szabadkereskedelmi egyezmény pedig előnyöket kínál azoknak a magyar vállalatoknak, amelyek Japánban terveznek üzletelni.