A háttérben azonban ennél sokkal nyomósabb okok húzódhatnak a döntés mögött. – A legutóbbi lépés összhangban áll Phenjan hosszú ideje tartó nemtetszésével a két Korea közötti – patthelyzetbe került – kapcsolatok miatt, másfelől pedig a belső egység megerősítésének jeleként is szolgálhat – véli a szöuli Dongguki Egyetem egyik professzora. Elemzők szerint egyébként Phenjan döntése a koronavírus-járvány által okozott nehézségeket és az ország rendkívül nehéz gazdasági helyzetét is tükrözi. Szükségszerűvé vált, hogy Phenjan tegyen valamit Kim Dzsong Un rendszerének fellendítése érdekében, ehhez pedig kiváló indokként szolgált a disszidensek által terjesztett röplapok ügye – vélik a szakértők.

A dél-koreai kormány egyébként nem támogatta a szórólapok terjesztését, de a disszidensek figyelmen kívül hagyták a szöuli intést a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva – jegyzi meg a The Korea Times. Phenjan az effajta szórólapokat mindenkor a vezető tekintélyét aláásni hivatott rosszindulatú propagandaanyagoknak tekintette, ez azonban aligha lenne elegendő indok ahhoz, hogy a kommunista ország minden, az elmúlt két évben nehéz tárgyalások során kialkudott kommunikációs csatornát felégessen szomszédjával.

Kim Dzsong Un hónapok óta vergődik amiatt, hogy a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítését célul kitűző tárgyalások lényegében teljesen elakadtak. Az elszigetelt országot jelenleg ugyanis nemcsak a koronavírus kezelése állítja kihívás elé, de az egyébként is problémákkal küzdő gazdaságot megbénító nemzetközi szankciók is, amelyek enyhítését Phenjannak a Washingtonnal és Szöullal két éve folytatott intenzív tárgyalások ellenére sem sikerült elérnie. Az elmúlt fél évben ráadásul minimális előrelépést sem sikerült elérnie a diplomáciai kapcsolatokat illetően. Daniel Wertz, az amerikai székhelyű National Committee on North Korea nevű kutatóintézet munkatársa a Twitteren azt írta: a távközlési vonalakra leginkább egy válság közepette van szükség. Phenjan éppen ezért vágja el ezeket, mert így akar feszült hangulatot kelteni.

MILLIÓK ÉHEZHETNEK

Az Észak-Koreával szembeni élelmiszer-embargó feloldását sürgette tegnapi nyilatkozatában az ENSZ emberi jogi szakértője, mert értesülései szerint a kommunista országban hiány van ennivalóból, egyre többen alultápláltak és éheznek. Tomás Ojea Quintana felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy vegye fontolóra az Észak-Koreával szembeni szankciók enyhítését, hogy az elszigetelt országba élelmiszer érkezhessen. Quintana a nyilatkozatában azt írta, hogy olyan jelentéseket kapott, amelyek szerint Észak-Koreában a gyógyszerárak az egekbe szöktek, a nagyvárosokban mind több a hajléktalan, akik között gyerekek is vannak, egyre több családnak naponta csak kétszer jut étel, gyakran csupán gabonakészítmény, többen pedig már éheznek. Az ENSZ adatai szerint Észak-Koreában a lakosság negyven százalékának, tízmillió embernek humanitárius segélyre lenne szüksége. Mint ismeretes, tavaly februárban azért ért véget megállapodás nélkül Kim Dzsong Un és Donald Trump találkozója, mert az amerikai elnök még a büntetőintézkedések egy részét sem volt hajlandó feloldani.