Több mint száz áldozata van a szombati vérontásnak Mianmarban

A február óta tartó tüntetések eddigi legvéresebb napján a hadsereg díszszemlével ünnepelt.

2021. 03. 28. 13:46
null
Rangun, 2021. március 11. Vörös rózsák fekszenek egy véres maszk mellett a földön, ahol lelõtték a katonai hatalomátvétel ellen tüntetõ emberek egyikét a legnagyobb mianmari városban, Rangunban 2021. március 11-én. Mianmarban a biztonsági erõk ismét éles lõszert vetettek be tüntetõk ellen, és legkevesebb hat embert megöltek. A hadsereg február 1-jén vette át a hatalmat az országban, és azóta folytatódnak a tiltakozások a biztonsági erõk egyre brutálisabb fellépésének ellenére is. MTI/EPA Fotó: -
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legalább 114 civil személlyel, köztük több gyerekkel végeztek a katonai erők Mianmarban szombaton, miközben a hadsereg megtartotta hagyományos, éves díszszemléjét az ország ünnepnapja alkalmából.

A tragikus szombati nap a tüntetések legvéresebb napjának számít azóta, hogy a hadsereg február elsején átvette a hatalmat az országban. Az újabb halálesetekkel együtt már négyszáznegyven fölé emelkedett a lassan két hónapja tartó megmozdulások áldozatainak a száma.

A délkelet-ázsiai ország március 27-én ünnepli a fegyveres erők napját, amikor a japán megszállással szembeni ellenállás 1945-ös kezdetéről emlékeznek meg. A hadsereg előző nap figyelmeztette a lakosságot, hogy az utcára vonuló tüntetőket „fejbe vagy hátba lőhetik”.

Tiltakozók vonulnak a mianmari katonai hatalomátvétel elleni tüntetésen Mandalajban 2021. március 27-én
Fotó: MTI/EPA

– Ez a nap a fegyveres erők szégyenének a napja. A katonai erők ünnepelnek, miután több száz ártatlan polgárt öltek meg

– fejezte ki felháborodását Sasa, a leváltott politikusok által létrehozott puccsellenes csoport szóvivője.

Lovaskatonák a fegyveres erők napja alkalmából tartott katonai parádén Najpjidóban 2021. március 27-én
Fotó: MTI/EPA

A vérengzés a nyugati hatalmak részéről is erős felháborodást váltott ki.

„A 76. mianmari fegyveres erők napja a terror és a gyalázat napjaként vésődik be az emlékezetbe”

– közölte a Twitteren az Európai Unió mianmari delegációja.

„Iszonyatos ez a vérontás. Mianmar polgárai világosan beszéltek: nem akarnak katonai elnyomás alatt élni”

– írta a közösségi oldalán Thomas Vajda, az Egyesült Államok mianmari nagykövete.

„Itt az ideje, hogy a világ közbelépjen”

– hangsúlyozta közleményében Tom Andrews, az ENSZ mianmari különleges jelentéstevője. A tisztségviselő kiemelte: az aggódó vagy elítélő közlemények sovány vigaszt jelentenek a mianmariaknak, akiket tömegével mészárol le a hadsereg. Andrews szerint a jelenlegi helyzetben a szó már nem elég, eljött a kemény és összehangolt nemzetközi fellépés ideje.

Bár Európa és az Egyesült Államok szankciói külső nyomást helyeznek a katonai juntára, az események elítélése nem általános.

A hadsereg vezetője, Ming Aung Hliang tábornok ünnepi beszédében „igaz barátként” méltatta Oroszországot, amely Alekszandr Fomin helyettes védelmi miniszterrel képviseltette magát a mianmari katonai díszszemlén. Alacsonyabb rangban Kína, India, Pakisztán, Banglades, Vietnám, Laosz és Thaiföld is küldött képviselőket az ünnepségre. A mianmari katonai hatalomnak rendkívül fontos Oroszország és Kína támogatása, mivel az országok állandó tagjai az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így megakadályozhatják az Egyesült Nemzetek Szervezetének beavatkozását a helyi konfliktusba.

Min Aung Hlaing tábornok, a mianmari hadsereg főparancsnoka a fegyveres erők napja alkalmából tartott katonai parádén Najpjidóban 2021. március 27-én
Fotó: MTI/EPA

A polgárok Mianmarban lassan két hónapja majdnem minden nap az utcára vonulnak, hogy tiltakozzanak a katonai puccs ellen, amikor a hadsereg őrizetbe vette az ország vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít, valamint pártjának, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több tagját is. A katonaság azt állítja, hogy a tavaly novemberi választásokon az NLD csalással aratott fölényes győzelmet. A tábornok a szombati beszédében ígéretet tett rá, hogy „szabad és tisztességes választásokat” tartanak majd, és ezzel visszatérnek a demokráciához Mianmarban.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.