Pénz, fegyverek és humanitárius segítség
Horvátország továbbra is segíti Ukrajnát. Erről beszélt Zágrábban a horvát kormányfő. Andrej Plenkovic German Galuscsenkóval, az ukrajnai kormány energetikai miniszterével folytatott megbeszélése után közölte, országa politikailag, gazdaságilag, pénzügyileg és katonailag is segíti a háborúban álló államot. Zágráb emellett humanitárius segítséget is nyújt.
A találkozó alkalmával Horvátország teljes támogatásáról biztosította az ukrán népet a szabadságáért folytatott harcában. Zágráb folytatja a segítségnyújtást
– áll a kormány hivatalos közleményében.
Plenkovic és Galuscsenko egyeztettek az ukrán energetikai rendszer helyrehozásával kapcsolatban is. A politikusok részéről közös szándék fogalmazódott meg az együttműködésre ezzel kapcsolatban is. Horvátország egyben segíti Ukrajnát az energiabiztonság megteremtésében is, az orosz agresszió közepette is – olvasható a találkozóról kiadott beszámolóban.
A Vecernji list horvát médiaház cikke szerint
Zágráb eddig ágyúkat, rohampuskákat, légvédelmi és páncéltörő rakétákat, golyókat, gránátokat, sisakokat és mellényeket is küldött már az ukránoknak. A tervek szerint pedig folytatni is kívánja a fegyverek szállítását.
Mint írják ezek az adományok értékesek és hasznosak Kijevnek, annak ellenére is, hogy elsősorban keleti eredetű fegyverekről van szó, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy az ukránok még mindig sokkal többet használják az ilyen típusú fegyvereket, mint a modernebb nyugatiakat. Jól jönnek a horvát adományok az ukránoknak – írja a Vecernji list.
A fegyverek nem hozzák el a békét
Amíg az Andrej Plenkovic által vezetett kabinet teljes mellszélességgel áll ki az ukránoknak nyújtott támogatás mellett, addig a horvát államfő nem ért egyet azzal, hogy fegyvereket szállítsanak Kijevnek.
A köztársasági elnök szerint az Ukrajnának adott nyugati fegyverek csak meghosszabbítják a háborút.
Ez egy orosz–amerikai háború, amelynek az árát nem a floridai sminkesek, a New York-i hipszterek, a gazdag oroszok vagy a világ leggazdagabbjai fizetik, hanem a harcok színhelyén élő szerencsétlen nép és mi
– mondta Milanovic a háború évfordulóján.
Az elnök úgy fogalmazott: aggodalommal követi a háborút s annak folyását. Milanovic megismételte korábbi álláspontját, miszerint végül Moszkvának és Washingtonnak kell megegyeznie, mert a háború köztük dúl, s annak nem kell részeseinek lenniük a horvátoknak vagy a németeknek.
Az államfő hozzátette: ezeket a szavakat nem azért mondja, mert szimpátiával viseltetne bármelyik fél iránt, főleg nem az oroszok iránt.
Tömegek értenek egyet a horvát elnökkel szerte Európában
Európában számos politikus van hasonló véleményen, mint Zoran Milanovic, és rengeteg európai lakos is osztják ezt a nézetet, hiszen az elmúlt időszakban számtalan tüntetést és megmozdulást tartottak a békéért és a fegyverszállítások leállításáért.
Orosz–ukrán háború
