Harminckilenc évvel ezelőtt, október utolsó napján Indira Gandhi épp rezidenciája kertjén vágott át, amikor lövések dördültek, és Gandhi súlyos sérülésekkel rogyott a földre. Bár megmentéséért mindent megtettek, India egyik legnagyobb hatású miniszterelnöke másfél órával később a kórházban elhunyt.
Mintha tudta volna, mi vár rá
Utólag már kísértetiesen hangzik, de a halála előtti napon mondott beszédében maga is utalt arra, hogy erőszakos véget érhet az élete.
Ma még itt vagyok, holnap talán már nem. Senki sem tudja, hányszor próbáltak meg lelőni. Nem érdekel, hogy élek-e vagy sem. Hosszú életem volt, és büszke vagyok rá, hogy egész életemben a népemet szolgáltam
– hangzottak Indira Gandhi profetikus szavai 1984. október 30-án.
Másnap egy brit stáb dokumentumfilmet forgatott volna róla, este pedig Anna brit királyi hercegnő tiszteletére adott volna vacsorát. Bár nem aludt túl jól, reggel fél nyolcra Indira Gandhi készen állt az interjúra. Megreggelizett, majd elindult, hogy átsétáljon a miniszterelnöki hivatal szomszédos épületébe, ahol a stáb várt rá – de már soha nem érkezett meg.
Miért kellett meghalnia?
Mint kiderült, Gandhira a saját testőrségének két szikh tagja lőtt rá. A mintegy húszmillió főt számláló szikh közösség az 1947-ben India és Pakisztán között felosztott Pandzsáb államban élt. A nagyobb, pakisztáni részről elüldözték őket, így Indiába települtek át, ott azonban a saját országot remélő szikhek csakhamar összeütközésbe kerültek a központi hatalommal. A nyolcvanas évek elején a szikhek egyik vezetője az Amritszár melletti szikh szent helyet, az Aranytemplomot tette meg az ellenállás központjául. 1984 közepére annyira megsokasodtak a hinduk elleni fegyveres támadások, hogy
Indira Gandhi miniszterelnökként nem tehetett mást, mint hogy parancsot adott az Aranytemplom megrohamozására. Az akció mészárlásba torkollott, a szikhek pedig bosszút esküdtek.
A konfliktus csak szunnyad
A két nép között azóta is újra meg újra fellángolnak az összetűzések. A szikhek nagy számban vándoroltak ki Indiából, sokuk Kanadában talált otthonra, ahonnan tovább folytatták a küzdelmet az áhított saját államért, Khalisztánért.
Ennek a mozgalomnak az egyik vezetője volt az a Hardip Szingh Nidzsar, akit idén júniusban Vancouver egyik elővárosában gyilkoltak meg, a kanadaiak szerint indiai kormányügynökök. India felháborodottan utasította vissza a vádat, és válaszul felfüggesztette a vízumok kiadását kanadai állampolgároknak, illetve felkérte az észak-amerikai országot, hogy csökkentse diplomáciai testületének létszámát Indiában.
