Mostanra a békésnek hitt világunk vagy a békésnek érzett világunk minthogyha megszűnt volna, széttöredezni látszik – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök Bosznia-Hercegovinában, ahol az EUFOR Althea misszió magyar parancsnoki éve kezdődött.
Azt hittük eddig, és abban a reménységben áldottuk magunkat talán, hogy nincs veszélye a háborús konfliktusnak, legalábbis Magyarországot, a mi hazánkat nem fenyegeti közvetlenül egy háborús konfliktusnak a veszélye. Sokan, akik távolabb élnek földrajzilag a Nyugat-Balkántól, azt is szokták mondani, hogy a második világháború óta élünk egy békés Európában. Most rácsodálkoznak arra, hogy az orosz agresszió következtében kialakult, Ukrajnában dúló háború veszélyezteti ezt a második világháború óta békésnek hitt európai kontinenst
– fogalmazott az államfő.
Novák Katalin hozzátette, hogy azok, akik ismerik a Nyugat-Balkánt vagy közelebb élnek hozzá, pontosan tudják, hogy nem is olyan rég volt, hogy véget ért a délszláv háború, és azok még jobban tudják értékelni azt, hogy mit jelent stabilitásban és békében élni. De most, hogy Ukrajnában dúl a háború, és nap mint nap emberek halnak meg – magyar emberek is –, még jobban átérezzük azt, hogy ez a békésnek hitt világ veszélybe került.
Ha pedig így van, akkor abban egy lehetőséget is fel kell ismernünk és egy szükségszerűséget is. A szükségszerűség abban mutatkozik meg, hogy a nyugati világban is felismerték azt, hogy valóban képesnek kell lennünk megvédeni magunkat – akár önállóan is országként, nemzetként, de leginkább képesnek kell lennünk egy szövetségben megvédeni magunkat és egymást akkor, hogyha arra sor kerül. Tehát felértékelődött a katonai képességeknek a jelentősége
– emelte ki Novák Katalin.
Hozzáfűzte, hogy ezt felismerték a vezetők Európában, felismerték a vezetők Magyarországon is. Sokan döbbentek rá ma arra a fejlett nyugati világban, hogy milyen nagy mértékben elmaradtak a honvédelem fejlesztésében, a katonai képességek javításában, kialakításában és általában a honvédségnek, a katonaságnak a megerősítésében. Ez pedig nemcsak a politikusoknál, a döntéshozóknál, a vezetőknél alakult így, hanem az emberek között is. Egyre többen látják azt, hogy mekkora szükség van arra, hogy legyenek olyanok, akik szakszerűen, jól képzett módon képesek arra, hogy megvédjék a családjainkat. Novák Katalin úgy fogalmazott:
Amikor közvetlen valósággá válik, hogy adott esetben ismerősök veszítik el a gyermekeiket a háború miatt, a testvéreiket vagy az apjukat, akkor valahogy jobban megértjük azt, hogy akkor, amikor a saját családunkat szeretnénk megvédeni, egy nagyon erős honvédségre, nagyon jól képzett katonákra és a hazájuk iránt elhivatott és hazaszeretetet érző honvédekre van szükségük. Ők fogják végső soron megvédeni a mi gyermekeinket, édesapáinkat, testvéreinket. Ez tehát az a helyzet, amiben most találjuk magunkat Európában is, és különösképpen Magyarországon, amely közvetlen szomszédja a délszláv válság háború által sújtott területének is, illetve közvetlen szomszédja a mostani ukrajnai háború által sújtott területnek is.
Az elnök szerint a cél az, hogy ezek a puskaporos hordók ne robbanjanak fel, vagy hogyha felrobbannak is, akkor a robbanásnak a hatása kerülje el Magyarországot és kerülje el a mi családjainkat. Nem lehetünk azonban biztosak abban, hogy ez így is fog történni, ez biztosan így marad majd a jövőben is, és ezért van szükség a honvédelem megerősítésére. – Ezért döntöttünk úgy Magyarországon, hogy megerősítjük, felszereljük és erősebbé tesszük emberi értelemben is a Magyar Honvédséget, erről szól a mostani toborzás akciója is, erről szól a Honvédelmi Minisztériumnak az ezzel kapcsolatos összes figyelemfelhívó akciója. Azt szeretnénk, hogyha erősebb, jól felszerelt Magyar Honvédség lenne elkötelezett, nagyszámú magyar katonával – fejtette ki Novák Katalin. Szerinte vissza kell állítani a honvédek presztízsét.
Azt szeretnénk, hogyha egy gyerek ma Magyarországon valakit gyakorlóban vagy katonai egyenruhában lát, akkor tiszteletet érezzen. Azt szeretnénk, hogyha mindenki tudná azt, hogyha önökre néz, akkor olyan emberekre néz, akik készek az életük árán is megvédeni a közös hazánkat. És azt szeretnénk, hogyha önök is azt éreznék, amikor fölveszik az egyenruhájukat, a gyakorlójukat, hogy ezt a tiszteletet hívja ki a magyar emberekből. Legyen itt szó egy kisgyerekről, vagy legyen szó egy középkorúról, vagy éppen egy aggastyánról
– mondta az államfő.
Novák Katalin kitért arra is, hogy Sticz László, az EUFOR Althea missziójának új parancsnoka csak öregbíteni fogja a magyar katonák jó hírét, és büszkeséggel tölti el Magyarországot az, hogy ismét magyar katona vezeti a missziót. A köztársasági elnök kiemelte, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Böröndi Gábor vezérkari főnök, de még Novák Katalin férje is azért utazott el a kontingenshez, hogy személyesen is kifejezzék tiszteletüket és hálájukat a szolgálatért.
Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök Bosznia-Hercegovinában, az EUFOR Althea missziójának táborában (Fotó: Mirkó István)
