Jobboldali áttörés

Komoly sikereket könyvelhet a finn jobboldal az elnökválasztás első fordulójában. A legnagyobb kormánypárt képviselője, a miniszterelnök párttársa, korábbi miniszterelnök, Alexander Stubb 27,2 százalékot gyűjtött be, második helyen a függetlenként induló, de zöldpárti és a Zöldek által támogatott jelölt, Pekka Haavisto végzett 25,8 százalékkal, harmadikra pedig a jelenlegi házelnök, a radikális jobboldali Finnek párt tagja, Jussi Halla-aho került 19 százalékkal. Haavisto kivételével a baloldalon egyik jelölt sem érte el az öt százalékot az első fordulóban, Sanna Marin pártja, a Szociáldemokraták jelöltje mindössze 4,3 százalékot kapott, amely a jelöltek személyénél sokkal többet elmond az elmúlt évek katasztrofális baloldali kormányzásáról.

Az első fordulót megnyerő 55 éves Alexander Stubb jelentős tényező volt a finn jobboldalon, ha elnökké választják, ismét visszatér a nagypolitikába, ahonnan 2017-ben vonult vissza. 

A 65 éves Pekka Haavisto szintén veterán a finn politikában. Az egykori újságíró, majd önkormányzati képviselő először 1987-ben került be az országgyűlésbe, ahol számos tisztséget betöltött. Tavaly a Sanna Marin vezette kormány külügyminisztereként ő írta alá a NATO-csatlakozási szerződést. 

Feltehetően az ismert győztes mellé állás optimizmusa kopott meg valamelyest az első forduló óta, de az is látszik a friss kutatásokból, hogy a jelentős támogatottságú Finnek nacionalista párt szavazóinak háromnegyede beáll Stubb mögé. Úgy tűnik, Haavisto stratégiája, hogy megnyerje a középen lévők és gazdálkodók szimpátiáját, viszont nem hozott átütő sikert. A független jelölt az első forduló előtt is igyekezett megőrizni a függetlenség látszatát, annak ellenére, hogy a szélsőbaloldali Zöldek beálltak mögé, ugyanakkor – pontosan a baloldal várható igen gyenge szereplése miatt – kerülte, hogy baloldali jelöltként aposztrofálják.

Mégsem olyan toleránsak a finnek? Egészen meglepő eredményre jutottak a Helsinki Egyetem kutatói a napokban. A megkérdezettek harmada azt nyilatkozta, hogy Haavisto partnere az egyik fontos ok, amiért nem szavaznának a jelöltre – a politikus ugyanis homoszexuális kapcsolatban él. Még a baloldali-liberális szavazók egy része sem támogatná emiatt Haavistót. Míg a kilencvenes években még csak spekulációk voltak a most 65 éves politikus homoszexualitásával kapcsolatban, 2002-ben teljesen nyilvánvalóvá vált az, amikor regisztrált élettársi kapcsolatba lépett egy ecuadori férfival, akivel Kolumbiában ismerkedett meg. Amikor először indult 2012-ben elnökválasztáson, homoszexualitása jelentős előnyt jelentett számára, de a mostani kampány során a kérdés teljesen marginális volt. Ugyan nem volt kampánytéma, a felmérés szerint a választók igen jelentős része nem nézi jó szemmel, hogy Haavisto egy férfival él együtt.

A szavazók másik felén a figyelem

Az első forduló több meglepetéssel is szolgált, többek között a Finnek előretörésével, elnökválasztáson soha nem szerepeltek ilyen jól a radikálisok. Ugyanakkor a második fordulóban már nem indulhat Jussi Halla-aho. Nagy kérdés, hogy a szavazóinak valóban háromnegyede beáll-e ténylegesen a konzervatív jelölt mögé, mi lesz a baloldali protestszavazatokkal, amelyeket azért kapott Haavisto, hogy erősebb legyen, mint Halla-aho, és természetesen az is, hogy a baloldali és centrista szavazatok hol landolnak. Stubb és Haavisto együtt a szavazatok alig több mint felét kapta az első fordulóban, azaz a választók másik felének el kell döntenie, szavaz-e, és ha igen, melyik politikai nagyágyúra.