A turista átok vagy áldás? – A túlturizmus helyzete Európában

A pandémia után a leglátogatottabb utazási célpontok elérték a 2019 előtti turistaszámot. Viszont a túlturizmus Európa-szerte problémát okoz. Több megoldási kísérletet is láthatunk arra, milyen szabályozásokkal férhet meg egymás mellett a turista és a helyi lakos úgy, hogy a bevételek is növekedjenek, a műemlékek állagát is megőrizzék és lakosság is élhesse mindennapi életét.

2024. 03. 12. 8:27
Utazás
A hazai politika is a körforgásos gazdaság irányába mutat Fotó: PEXELS
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Azt tervezzük, hogy bezárjuk a Plaza de Españát, és díjat számítunk fel a turistáknak, hogy finanszírozzák a megőrzését és biztosítsák biztonságát – jelentette ki José Luis Sanz, Sevilla polgármestere, tudósított a The Guardian brit napilap.

A város első embere a túlturizmus jelenségére reflektált. Bár a turisztikai szolgáltatók célja, hogy egy-egy desztinációba minél több turista érkezzen, egyes területek annyira zsúfolttá váltak, hogy korlátozni kell a látogatók számát. Egyrészt az ottani lakosság érdekében, másrészt amiatt, mert az utazás élvezeti értékét is csökkenti, ha a turisták egymást tapossák, nem látják jól, nem mélyedhetnek el abban, amiért érkeztek.

Várhatóan az idei nyár már túlszárnyalja a pandémia előtti szintet a turizmusban, a Covid után gyorsan magára talált az ágazat. A folyamatot az olcsó repjegyek és az olcsó, online szobabérlés lehetőségeinek széles skálája is támogatja.

Nemcsak Sevilla küzd ezzel a problémával, hanem Európa-szerte a kedvelt turisztikai célpontok is. A megoldásra az egyes területek más-más stratégiát dolgoztak ki. Míg Sevillában lezárják a teret és az érdeklődők csak díj ellenében léphetnek be oda és csodálhatják meg az épületeket, addig Isztambul 25 eurót kér azért, hogy a turisták lássák az Hagia Sophiát, Velencében csak három és tíz euró között mozgó belépődíj ellenében lehet a város kapuit átlépni turisztikai célból, míg Párizsban az idegenforgalmi adó emelésével próbálják kezelni a problémát. 

Athénban időrésrendszer szabályozza az Akropolisz megtekintését, míg Marseille-ben a Calanques megcsodálásához ingyenes foglalási rendszerben lehet időpontot választani.

A turisztikai áramlások módosítására tesznek kísérletet Franciaországban. Míg az utazások nyolcvan százaléka az ország területének húsz százalékára összpontosul, egy millió eurós kampány részeként próbálják más, kevésbé népszerű helyekre is csábítani a turistákat.

Franciaország a világ legnagyobb turisztikai célpontja, de komoly adathiányunk van a tömeg kezeléséhez

– hangzott el a kormányzati kommunikációban, ezért egy turisztikai megfigyelőközpontot is felállítanak.

Egyes esetekben pletykák születtek a várható intézkedésekről, például Dubrovnikban az a híresztelés indult el, hogy betiltják a városban a kerekes bőröndöket. Kiderült, hogy ez annyira nem igaz, hogy a városvezetés arra ösztönözné a turistákat, hogy vigyék magukkal a táskáikat, csökkentve ezzel a helyi lakosoknak a külső területeken okozott zajterhelést. Továbbá felhívták az utazók figyelmet a megfelelő öltözködésre és a műemlékek védelmére, továbbá arra, hogy ne másszanak fel az emlékművekre.

 

Hollandia

A holland főváros rengeteg turistát fogad, de intézkedéseket kellett hozni a túlzottan önfeledt utazók kordában tartására. A brit férfiak egyik kedvelt célpontja például legénybúcsúk szervezése céljából Amszterdam. Tavaly márciusban kampány is indult, hogy már amikor az interneten szervezni kezdik az utazást, olyan videókkal találkozzanak, ahol a túlzott alkohol- és drogfogyasztás következményeit ecsetelik nekik. Továbbá szintén videókban hangsúlyozzák a legális szórakozás előnyeit is.

Tavaly tavasz óta a közterületeken tilos a cannabis fogyasztása a piros lámpás negyedben, a bárok hajnali négy óra helyett már éjjel kettőkor bezárnak, így látványosan, mintegy harminc-hatvan százalékkal csökkent az utcán tartózkodók és hangoskodók száma, könnyebbé téve az éjszakákat a helyiek számára.

A panziók engedélykiadási rendszere is változott, harminc százalékkal csökkent az engedélyek száma és a városvezetés nagyobb figyelmet fordít a gyanús vállalkozások nyomon követésére is.

Európa legmagasabb – 12,5 százalékos – idegenforgalmi adója is Amszterdamhoz kapcsolódik. A város hozzáállását az utazókhoz kettősség jellemzi. A lakók élhetőbb mindennapokat szeretnének, zavarják őket a turisták, viszont a bevétel fontos a településnek és a helyi vállalkozóknak. 

2023-ban a látogatók száma újra elérte a Covid előtti kilencmilliós számot, ez 21 százalékos emelkedés 2022-höz képest.

 

Spanyolország

Spanyolországban már meghaladta a turisták száma a pandémia előtti szintet. Ez a szám 2023-ban 85 millió fő volt. Az országnak azért is fontos, mert a GDP 13 százalékát a turizmus adja, így érdekük, hogy minél többen válasszák utazásuk célpontjaként az országot.

Sevilla mellett más területeken is gondot okoz a túlturizmus problémája és a turisták viselkedése. A Baleár-szigetek az úgynevezett piaturizmus ellen küzd. Elsősorban a német és a brit turistákat érinti a túlzott alkoholfogyasztás. Ebben elsősorban a mallorcai Magaluf  és az ibizai Sant Antoni érintett. 2020-ban született meg a jogi szabályozás, ami szankcionálja a turisták ilyen viselkedését. Pénzbírságokat szabtak ki az „erkélyezésért”, vagyis amikor valaki az úszómedencébe ugrik az erkélyről, este fél tíz után tilos alkoholt árusítani az üzleteknek. A strandpartikat és a kocsmatúrákat betiltották. A helyi vállalkozásokat is figyelik, hogy betartják-e a törvényt, ellenkező esetben akár hatszázezer eurós pénzbírságot is kaphattak. A szabályozás felülvizsgálata során a tervek között szerepel, hogy a turistákat kitoloncolhatják, továbbá fekete listára is kerülhet az, aki nem tartja be a törvényeket. A jogászoknak fontos szerepük lesz a módosítások kidolgozásában azért, hogy az intézkedések ne sértsék az Európai Unió szabad mozgásra vonatkozó elvét.

 

Olaszország

Az ország turistaparadicsomnak számít a tengerparti résszel, illetve a városok kulturális örökségével. Több város is hozott rendelkezést az utazók számának csökkentéséről. 

Velence volt az első település, ahol belépődíjat vezettek be az egynapos látogatásokra Itáliában. Jelenleg kísérleti jelleggel működik a főszezonban. A város UNESCO-örökségi státusa került már veszélybe turisták magas száma miatt, ezért további intézkedések is várhatók. Például 25 főben maximalizálnák a turistacsoportok számát és megtiltanák a hangszórók használatát. 

Firenzében a helyik kezdték elhagyni a történelmi központot a turisták állandó jelenléte miatt, ezért a városvezetés ott megtiltotta a rövidtávú szállásbérlést. 

Amalfi-part mentén a 35 kilométeres tengerparti úton állandó torlódás keserítette meg a helyiek életét, így rendszám alapján korlátozták az áthaladó gépjárművek számát, egyik nap a páros, másik nap a páratlan számra végződő rendszámmal lehet szelni az utat.

Nem akarunk kevesebb turistát, de azt akarjuk, hogy fenntartható módon tudjuk irányítani a turizmust

– foglalta össze az olasz álláspontot Donatella Bianchi, a Cinque Terre Nemzeti Park elnöke.

 

Görögország

Az európai kultúra egyik bölcsője, szintén a túlturizmus egyik példája. Nemcsak a szigetek, hanem a nagyobb városok is zsúfoltak a turistáktól. Athén, a főváros 2023-ban rekordot döntött: több mint hétmillióan utaztak oda, hogy megismerjék  a látványosságokat. A legtöbben az Egyesült Államokból és Nagy–Britanniából érkeznek. 

Az Akropolisznál már tavaly szeptember óta működik tömegszabályozási politika: idősávos beléptetés, csoportos látogatás és online jegyfoglalás. Nem véletlen, mert 2023-ban a szezon csúcsán volt, hogy egy nap több mint húszezer turista mászott fel. 

Ez segít biztosítani az emlékmű és az ott dolgozók biztonságát, és javítja a látogatók élményét

– nyilatkozta Lina Mendoni, a görög kulturális miniszter, majd folytatta:

A turizmus nyilvánvalóan kívánatos az ország, mindannyiunk számára, de gondoskodnunk kell arról, hogy a túlturizmus ne okozzon kárt az emlékműben.

De nemcsak a főváros kénytelen ezekkel a problémákkal szembenézni, hanem a görög szigetvilág is, ahol a legnagyobb kihívást a hulladékgazdálkodás, a vízhiány, az elégtelen közszolgáltatások és az illegális építkezések jelentik.

Santorinin a tengerjáró hajók korlátozott ideig és maximalizált utasszámmal tartózkodhatnak a kikötőben.

Mykonoson pedig a hatóságok leszámoltak az illegálisan épített vendéglátó helyekkel úgy, hogy buldózerrel a földdel tették egyenlővé őket.

Borítókép: Illusztráció

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.