A Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy gondolja, Oroszország gazdasága az idén az eredetileg vártnál nagyobb mértékben fog növekedni. Az IMF ugyanis a héten 2,6 százalékról 3,2 százalékra javította januári előrejelzését. És az IMF most már jövőre is 1,8 százalékos növekedést vár az eddigi 1,1 százalék helyett.
Összehasonlításképpen: Németország gazdasága az IMF várakozásai szerint idén 0,2 százalékkal, jövőre pedig 1,3 százalékkal nő, és ezek a számok valószínűleg kiábrándultságot váltanak ki Brüsszelben, tekintettel az EU által most Oroszországgal szemben bevezetett 13 szankciócsomagra. Az utolsó csomagot februárban fogadták el, és Alekszej Navalnij márciusi halálát követően további személyek és szervezetek kerültek fel a szankciós listára
– írja a német sajtó. A szakértők szerint ennek több oka is van. Az egyik legfontosabb az, hogy Oroszország mostanra szinte a háború előtti szintre tudta növelni az importot. Annak ellenére, hogy például az uniós termékek Oroszországba irányuló exportvolumene meredeken csökkent, Oroszországnak sikerült a legtöbb árut más piacokról beszereznie. Az orosz–ukrán háború kezdete óta az EU exportja a háború előtti szint 37 százalékára esett vissza.
A Kínából származó orosz import azonban ugyanebben az időszakban meredeken emelkedett. Az Oroszországba importált áruk több mint fele Kínából származik – a háború előtt ez az arány alig több mint 20 százalék volt.
Az orosz import nem csak Kínából nőtt: Törökország például megháromszorozta az Oroszországba irányuló exportját, Örményországé pedig megtízszereződött. Szakértők szerint ez egyértelmű jele annak, hogy ezekben az országokban kijátsszák az uniós szankciókat – különösen az úgynevezett kettős felhasználású áruk, például a polgári és potenciálisan katonai célokra is felhasználható elektromos alkatrészek esetében.
2022 októbere és 2023 szeptembere között a francia IÉSEG School of Management tanulmánya szerint a Kreml-barát államokba irányuló uniós szankciós áruk exportjának aránya több mint 80 százalékkal nőtt 2022 októbere és 2023 szeptembere között, míg az Oroszországba irányuló uniós export ugyanebben az időszakban 95 százalékkal csökkent.
Az EU-hoz hasonlóan az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) országai között sincsenek belső határok, ami azt jelenti, hogy az uniós szankciók esetleges megsértését kevéssé lehet ellenőrizni. Oroszország azonban nem képes a hiányzó uniós import 100 százalékát pótolni, legalábbis a katonai szempontból fontos áruk esetében. A szankciók párhuzamos importon keresztüli kijátszása miatt ezen áruk ára is emelkedik.
Az a tény, hogy az EU-ból Oroszországba irányuló közvetlen export már nem lehetséges, azt jelenti, hogy az exportőröknek hosszabb utat kell választaniuk. Ez azonban magasabb költségeket is okoz
– mondják a szakértők. Nehéz azonban pontosan meghatározni, hogy mennyivel emelkedtek az árak, különösen, hogy ez iparágtól is függ: nem minden uniós exportcikk szerepel a szankciós listán, hanem csak 32 százalék. Ennek eredményeként az EU továbbra is Oroszország legfontosabb beszállítója az egészségügyi termékek terén.
Míg a szakértők úgy vélik, hogy a kereskedelmi szankciók szinte teljesen leállították a kiválasztott áruk Oroszországba irányuló közvetlen uniós exportját, addig az energiaszankciókat kevésbé tartják hatékonynak. Az orosz gáz- és olajexportból származó orosz bevételek meredek visszaesése után az orosz energia ára mostanra helyreállt. Orosz adatok szerint India és Kína most az orosz olajexport közel 90 százalékát vásárolja fel. Az a gyanú is felmerül, hogy ezeknek az exportoknak legalább egy része az ellenkező irányban – az Indiától vásárolt olajjal – talál utat az EU-tagállamokba.
Az EU új szabályokat vezetett be a szankciók megkerülése miatti büntetőjogi felelősségre vonásra vonatkozóan. Néhány hónappal ezelőtt az Egyesült Államok is több mint 250 személyt és vállalatot vett fel szankciós listájára olyan országokból, mint Kína, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek, és ezeknek az intézkedéseknek az első sikerei már látszanak. A megnövekedett nyomás például fizetési problémákhoz vezetett az orosz vállalatok számára a kínai bankoknál, amikor olyan árukról van szó, amelyekkel meg akarják kerülni a szankciókat. Erre azonban már létezik egy új kijátszási stratégia, amelyben a fizetéseket is harmadik országokon keresztül bonyolítják le.
Borítókép: Az IMF szerint Oroszországot nem kényszerítik térdre a szankciók (Fotó: Anadolu via AFP/Celal Gunes)
Orosz–ukrán háború
