„Akik a NATO-t háborúba akarják vinni, azok a világháborút kockáztatják”
Az orosz–ukrán háború már látható következményeiről, az Európa-szerte átalakult biztonsági helyzetről, valamint a NATO-t érintő veszélyekről beszélt kedden Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A honvédelmi miniszter a Magyar Atlanti Tanács nagyszabású konferenciáján tartotta meg előadását, az esemény apropóját a NATO megalakulásának 75., valamint a magyar NATO-tagság 25. évfordulója adta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond Magyarország NATO-csatlakozásának 25. és a NATO fennállásának 75. évfordulója alkalmából a tatai Klapka György 1. Páncélosdandár laktanyájában 2024. március 12-én. Fotó: Bodnár Boglárka Forrás: MTI
Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
– A biztonság kérdése a legfontosabb prioritásunkká vált – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf kedden, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) nagyszabású konferenciáján, melyet a NATO megalakulásának 75., és a magyar NATO-tagság 25. évfordulójának apropóján szerveztek. A honvédelmi miniszter figyelmeztetett: látni jeleit az orosz–ukrán háború esetleges eszkalálódásának, melybe sem hazánknak, sem a NATO-nak nem szabad belekeverednie. Közölte, a legtöbbet kell megtenni a tűzszünet és a béketárgyalások érdekében. „Akik a NATO-t háborúba akarják vinni, azok a világháborút kockáztatják” – figyelmeztetett.
Az orosz erők bejelentették a nukleáris képességek gyakorlatát, ami az eszkalációs inga egyre szélsőségesebb értékekbe történő kilengését jelzi
– hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Svédország NATO-csatlakozásának jelképeként felvonják a NATO lobogóját Romina Pourmokhtari svéd klímaügyi miniszter (b) és Gunnar Strommer svéd igazságügyi miniszter (mögötte) jelenlétében a svéd haditengerészet Muskö-szigeti támaszpontján, Stockholmtól délre 2024. március 11-én (Fotó: MTI/EPA/TT/Fredrik Sandberg)
A 25 éves NATO-tagság kapcsán a tárcavezető kiemelte, Magyarország mindig is aktív cselekvő tagja volt a védelmi szervezetnek: megháromszoroztuk a honvédelemre fordított költségvetést, valamint sikerült a GDP két százalékát védelemre fordítani. Hozzátette: számos NATO-misszióban veszünk részt, továbbá légtérfeladatokat is ellát a magyar hadsereg. Mindezeken felül a 2024-es év rendkívül aktív lesz Magyarország számára: átvesszük ugyanis az EU soros elnökséget, melyben a védelem kérdése prioritást fog élvezni.
Szuverén, erős nemzeti haderő nélkül nincs értelme a NATO-nak
– mutatott rá annak fontosságára, szükség van a haderő fejlesztésére, modernizálására.
Hozzátette: A magyar kormány elkötelezett az EU közös biztonság- és védelmi politikája mellett.
Saját biztonságát kockáztatja Európa Ukrajnáért
Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról is beszélt, „Európa védelmi ipara nem áll készen egy biztonsági fenyegetésre”. Kiemelte, kapkodásszerű akció látható, részben azoknak az országoknak a részéről, melyek Ukrajnába küldenek fegyvert – kiürítve saját stratégiai tartalékaikat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár nyilatkozik a sajtó képviselõinek, amint megérkezik a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására Brüsszelben 2023. október 11-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)
Újjáéledtek a hidegháborús veszélyek
A honvédelmi miniszter álláspontja szerint az orosz–ukrán háború bebizonyította, nincs vége a történelemnek, a veszélyek korát éljük, a Szovjetunió szétesésével nem szűntek meg a konfliktusok a kontinensen. Közölte, bár a nyugati elit már azt érezhette, véget ért a történelem, a valóság rárúgta az ajtót erre az elképzelésre, mely egyúttal pánikhangulatot okozott. Szalay-Bobrovniczky Kristóf az orosz–ukrán háború legfontosabb következtetéseit nyolc pontban gyűjtötte össze:
Egyre nagyobb a veszély Európa marginalizálódására.
A szemünk előtt zajló globális hatalmi átrendeződés negatív hatásait jelentős részen érintik Európát, valamint szomszédságát – beleérve a tőlünk keletre zajló konfliktust, a Nyugat-Balkánt, valamint Afrikát.
Európa vezető hatalma továbbra is az Egyesült Államok, mely meghatározza az uniós védelmi politikát.
Mindeközben az Egyesült Államok figyelme az indiai–csendes-óceáni térségbe helyeződik át – ennek nyomán megkérdőjelezhető dinamikai szempontból a nyugati nagyhatalom hosszú távú elkötelezettsége a transzatlanti kapcsolatok mélysége mellett.
A romló biztonsági körülmények hatására mindenki észbe kapott és elindultak a költségvetési emelkedések, ám a társadalom, mely ezek mögött a kormányok mögött áll, nem áll készen semmilyen háború megvívására – a békét, a háború végét várják.
Megváltozott a NATO jellege a finn és svéd csatlakozások, valamint a madridi és a vilniusi csúcstalálkozók döntései alapján: a szövetég célja, hogy hatékony elrettentést és védelmet nyújtson az aktuális fenyegetésekkel szemben.
A globális hatalmi átrendeződés a blokkosodás irányába halad, mellyel szemben a konnektivitással lehet fellépni.
Összességében a világban csökkent az európai befolyás, és erősödik az orosz, kínai, illetve valamennyire a török befolyás is.
Milyen Európát vizionál Magyarország?
Előadása végén a tárcavezető arról is beszélt, magyar szempontból milyen Európára van szükség.
Álláspontja szerint olyanra, amely önállóan is képes garantálni állampolgárainak biztonságát.
Emellett a blokkosodás helyett a konnektivitást sürgette, valamint a Nyugat-Balkán országainak bevonását. Leszögezte, Magyarország azon dolgozik, hogy saját védelmi képességeit erősítse. Hozzátette: a védelem kérdése prioritássá vált, a biztonság fogyasztói helyett pedig annak hozzájárulóivá váltunk.
Beszéde végén megemlítette azokat a konkrét lépéseket, amelyekkel Magyarország növelni kívánja védelmi képességeit: ezek között említette a védelmi költségvetés növelését, az átfogó haderő-modernizációs programot, és a szervezeti kultúra átalakítását. „Olyan megújult Magyar Honvédséget építünk, ami alig emlékeztet az akár csak egy évtizeddel ezelőtti, szovjet–orosz eredetű haditechnikát üzemeltető és doktrinálisan is ahhoz hasonló haderőre” – mondta. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta a védelemipar fontosságát, amely a magyar igények kielégítése mellett képes exportra is termelni.
Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond Magyarország NATO-csatlakozásának 25. és a NATO fennállásának 75. évfordulója alkalmából a tatai Klapka György 1. Páncélosdandár laktanyájában 2024. március 12-én (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
