A kormánypárti politikus a legfontosabb törésvonalként említette azt, hogy az unió a nemzetek Európájaként, vagy föderális, központosított rendszerben működjön a jövőben, hozzáfűzve, hogy az emberek mindennapi életét érintő döntések meghozatala tagállami szinten kell történnie.
Mivel nem sikerült tető alá hozni az uniós alkotmányt, ezért az EU jelenlegi vezetése indirekt módon venne el hatásköröket a nemzetállamok kormányaitól – hangoztatta. Az EP-képviselő többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az unió bajba kerül, akkor sok esetben hoz rossz döntéseket, ezek között említette a szerinte elhibázott szankciós politikát, illetve azt, hogy a háború kapcsán egyre veszélyesebb kijelentéseket lehet hallani. Felidézte, hogy a második világháborút követően a mai unió elődje éppen a történelmi megbékélés jegyében jött létre, ma pedig az eredeti alapvető célkitűzések közül épp a békét hagyják el.
Hidvéghi Balázs azt mondta, hogy a 25 évvel ezelőtt hatályba lépő amszterdami szerződés volt hivatott meghatározni az uniós alapértékeket, ám mivel ezek pontos definiálása elmaradt, így az sok visszaélésre ad lehetőséget, a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés pedig az azt megelőző gyakorlattal ellentétben az egyhangú döntés helyett, többségi döntéssel meghozott határozatokra ad lehetőséget, például a migráció kérdéskörében. A Fidesz EP-képviselője szerint nem jó irány az, hogy a hatalom a tagállamoktól a központi döntéshozók kezébe került.
Ez a központosítás visszaélésekre ad lehetőséget, a folyamat jól láthatóan erősödik, ráadásul ez az időszak egybeesik a szélsőséges baloldali, agresszív, neomarxista woke-ideológia térnyerésével, melynek célja a hagyományos európai kultúrák, társadalmak átalakítása
– mondta. Akik ez ellen fellépnek, azokat a legdurvábban támadják. Hidvéghi Balázs példaként említette a EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex a korábbi igazgatójának, Fabrice Leggerinek az esetét, akit mondvacsinált vádakkal illették, majd újabb egyre durvább eszközökkel támadtak csak azért, mert komolyan vette feladatát, az uniós külső határok védelmét. Az EP-képviselő felidézte ugyanakkor, hogy a Lengyelországgal szembeni eljárást hamarosan lezárhatják, mivel ott már a brüsszeli vezetésnek tetsző kormány van hatalmon. Európában egész pályás letámadás zajlik a hagyományos, keresztény értékeket, a szuverenitást védőkkel szemben, de ennek Magyarország sikeresen ellenáll – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy ez már egy „totalitárius rendszernek” is tekinthető, hiszen durva eszközökkel gyakorolnak politikai nyomást.
A háborút támogató politika célja az eurázsiai együttműködés megtörése, ez pedig amerikai és nem európai érdek.
Hidvéghi Balázs azt szorgalmazta, hogy az EP-voksolás után európai érdekekért dolgozó Európai Bizottság jöjjön létre, amely elfogadja az európai nemzetek sokszínűségét és visszatér a józanság talajára.
Le kell zárni a háborút
Hollik István, országgyűlési képviselő (KDNP) a konferenciát megnyító beszédében azt hangsúlyozta, hogy a választási kampány finisében teljesen világosan látható az a rövid távú cél, hogy a háborút mielőbb le kell zárni.
Minden egyes nap, amit háborúban töltünk el, kockázatot jelent az EU és Magyarország számára, ezért a háborús héjává változott brüsszeli elitet el kell zavarni. Európa vagy békés lesz, vagy nem lesz
– fogalmazott. – Ma az EU recseg-ropog, eltűnőben van a hagyományos európai életforma, ezért el kell gondolkodni azon, hogyan lehet Európát újra naggyá tenni – mondta Hollik István.
